Page - 659 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

659 jobban megerez, mivel a szivös, agyagos talajt többnyire negyes fogattal kell fölszäntania. Az igavonö ällatok szämänak itt tehät nagyobbnak kell lentiie, mint a milyen kedvezöbb körulmenyek közt lehetne. Keleti-Szilezia mivelhetö földje a hegyvidekeken a kärpäti homokkö elmälläsi termeke, a domb- es sikvidekeken az alluvium területen tül szürkes agyag, mely a tescheni pala elmälläsäböl keletkezett. A kisbirtok 30—50 holdas nagyobb parasztgazdasagokat, 20—30 holdnyi ü. n. „kertesz"-telkeket es 19—20 holdas zsellertelkeket foglal magäba. Keleti-Szilezia összes területeböl (39.5 negyszögmerföld) a nagy- birtokra 16.9 negyszögmerföld, tehat mintegy 43 szäzalek esik, mig a többi 57 szäzalek a kisbirtok, meg az orszägütak es folyamok, stb. közt oszlik meg. Keleti-Szileziät talajalaküläsa szerint härom övre oszthatni. A delkeleti hegyvidek övehez eszaknyugat feie szelesen eleje sorakozva a dombvidek es az ebböl lassan aläereszkedö sikföld esatlakozik. Ez orszägresz ejszaknyugati hatdrai az Odera, Olsa es Yisztula völgyein hüzödnak vegig. E termeszeti föltetelek a mezögazdasägot különfele mivelesi mödokra kenyszeritik; miert is a gazdasäg helyzetenek e väzlatäban a fenti övek szerinti tagozödäst allandöan szem eldtt fogjuk tartani. Jdllehet ez orszägreszt delen es keleten övezö hegykoszorü jobbära erdös: a hegyoldalak alsdbb reszen, söt nehol a hegyhätakon es kiipokon is mezögazdasägi miveles alatt all a föld. Az erdöseg es a szäntöföldek közt sok helyütt tägas legelök terjednek, a melyeknek fäval gyeren benött területe többnyire nem egyes birtokosoke, hanem a közsegek vagy „szälläs"- szövetkezetek tulajdona. A „szälläs", a szileziai havasi legelö, mely többnyire az erdööv fölött kezdödik, csak soväny füvet terem es tehenek, juhok meg kecskek nyäri legelöjeül szolgal. A „szälläs" päsztora, a ki gyakran maga is gazda, a gondjaira bizott közös nyäjat, mint az alpesi päsztorok, tavaszszal föltereli a hegyre s onnan csak öszszel hajtja le ismet a völgybe. A hegyvidek tulajdonkepeni mezögazdasäga igen siläny, minthogy a köves talajböl csak a legkeservesebb färadsäggal lehet egy kis zabot, ärpät es burgonyät kicsikarni. A burgonya, Szilezia szegenyebb videkeinek e legfontosabb termeke, egyben a nep legföbb täpläleknövenye, a melynek jd vagy rosz termesetöl függ a lakossäg többsegenek jdllete vagy insege. Burgonya, tej es käposzta a szegeny hegylakd reggelije, ebedje es vacsoräja, s a jö burgonyatermö evek annyira hozzäjärülnak a szegenyebb nep jölletenek fokozäsähoz, hogy a statisztikai adatok vilägos tanüsäga szerint az ily eszten- 83*