Page - 666 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

666 néhai Albrecht fóherczegriek, az ¡par és foldmívelés é büzgó élómozdítójának kezeiben volt, a kinek gondoskodásából remekúl fejlesztve, kiváló neveze1 tességúvé emelkedett. A tescheni kamaraüradalom, a ftiely Keleti-Sziléziá egész területének ¿8 százalékát t'eszi, több mint 11 négyszogméffoldre terjed, ä miból 2.2 négyszógmérfold mezógazdasági, 8.9 négyszógmérfold pedig érdógazdasági terület, s az egész Keleti-Szilézia déli és keleti részén fekszik. Az uradalom erdóségei többnyire a hegységet borítják; a domb és sík vidéken pedig egészen a porosz határig húzódva vannak az egyes majorok. A tescheni kamarauradalomban foglalkozó munkások száma, a kik részint a mezógazdaság, részint az erdészet szolgálatában állanak, továbbá a bányák- ban és külonféle gyárakban dolgoznak, az évszakok szerint 15.000—20.000. Míg régebben a birtokkerílletek fele bérbe volt adva : addig ma az egész uradalom 16 intézóségre tagolva saját kezelésben áll. Jellemzók a tescheni kamarauradalom gazdasági életére nézve a kovetkezók. Az alagcsovezés majdnem teljesen megszúntette a régebben szokásban volt domború ágyakban való mívelést. Fókép az újabb idóben végzett alagcsovezések a földeknek teljesen sima megmunkálását teszik lehetóvé. Az alagcsovezéssel ellátott földek termései eleinte nem voltak ugyan egészen kielégítók, a miért is egy ideig abbahagyták az alagcsovezést. Csak az utóbbi évtized folyamán változott módszerrel végrehajtott alagcsóvezéseknek volt meg a jó és sikeres eredményók. A régi módszer ugyanis egykózú fclszívó csövekkel hálózta be a fóldeket, a melyek mind egy gyújtó csator- nába ömlöttek. Ennek a föld legmélyebb részén kellett húzódnia s a leg- csekélyebb eséssel is be kellett érnie. A szívó csövek ellenben a lehetó legnagyobb esésú helyeken valának; lapos hátú földön tehát a dúlón le a mélyedés felé húzódtak, míg a gyújtó csó magán e mélyedésen át húzódott. Az esóvíz a szívó csövekbe kerúlt s ezeken keresztúl a gyújtó csóbe, majd innen egy nagyobb nyilt árokba vagy csatornába jutott. Minthogy azonban a gyújtó csövek gyakran földdel tömödtek el, a fölöttük lévó terület a víznek visszatolódása kovetkeztében igen nedves maradt s az elposványosodás veszedelme fenyegette. Ez végúl arra a belátásra vezette a kisérletezóket, hogy talán czélszerúbb lenne az alagcsövekkel kiszikkasztandó földek esését a szívó és gyújtó csövek rendszere között megosztani, hogy ezzel az esés hirtelen megszúntének elejét vegyék, a minek kóvetkezménye volt a gyakori foldlerakódás és a gyújtó csövek eltómódése. Az új módszerú alagcsovezés