Page - 680 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

680 A legelô területek gyarapitâsânak érdekében az erdôket kiméletlenûl puszti- tottâk, âmbâr az a haszon, a melyet a legelôgazdasâg javâra nyertek, meg sem közelitette azt a kârt, a melyet az erdôgazdasâgnak okoztak. A szomorü ällapotoknak a szolgalmak megvâltâsa vetett véget, ügy, hogy azokat az erdôterûleteket, melyek a szolgalmak megvâltâsa fejében kihasitott területek elkûlônitése utân megmaradtak s melyek kiterjedése a hajdani összes terûlet felére rüg, most mâr a legeltetés okozta kârositâsoktôl megszabaditva rend- szeres erdôgazdâlkodâs alâ lehet vonni. Az ilyen erdôk fatermése jôvôben több lesz, mint a mekkora azelôtt az összes terûleté volt, s azért a szolgalom- megvâltâsât kôzgazdasâgi szempontböl fontos lépésnek lehet mondän i. A korâbbi mértéktelen legelôhasznâlat kâros kôvetkezményei természetesen ma is meglâtszanak még, sôt nyomaik még nehâny évtizedig nem is fognak teljesen eltûnni. Hogy Szilézia erdészete, kivâlt egyes alpesi tartomânyok erdôgazda- sâgâhoz hasonlitva, mégis oly elôkelô helyet foglal el Ausztriâban, annak okât a kivâlôan kedvezô egyéb kôrulményekben lehet talâlni. Igy igen kedvezô dolog, hogy a nagy uradalmaknak a szolgalmak kâros hatâsa alöl fölszabaditott erdei szakszeru kezelésben és gondos âpolâs- ban részesûlnek. A fold termô ereje nagyobb, az idôjârâs kâros hatâsa kevésbbé érezhetô, s a szâllitâs jâval kedvezôbb, mint az alpesi tartomâ- nyokban. S ha még azt is figyelembe veszsziik, hogy a surû népességnek és szerfölött kifejlôdôtt iparnak fa-fogyasztâsa nagyobb, s hogy a monarchia éjszaki hatâra a kivitel szempontjâbôl a legkedvezôbb helyzetben van, s végûl hogy Sziléziâban az értékes épûleti és mû-fa termelése 6o°/0-ra rüg, mig az alpesi erdôkben az ilyen anyag alig éri el a 25°/0-ot : a sziléziai erdészetnek kivâlôan örvendetes âllapota egészen megvilâgitva âll elôttûnk. Szilézia erdôségeinek nagy kôzgazdasâgi fontossâga pedig kivilâglik abbôl, hogy az évi fatermés értéke kôrûlbelûl négy milliôra emelkedik s ebbôl mintegy két milliô forint az erdômunkâsok dijazâsàra esik, a kik e mellett ingyen vagy csekély âron kapnak hulladékfât tüzelönek s olcsô pénzen jutnak szénâhoz, alomhoz és mindenféle mellékhaszonvételhez. A mint az erdôgazdasâg az idôkôzi haszonvételeknek gyarapodâsa, a haszonra valô fa termelésének emelkedése s a kôzlekedési eszközöknek tovâbbi tokéletesbitése kôvetkeztében mind gyûmôlcsôzôbbé vâlik : abban a mértékben fognak szaporodni azok a jövedelmek és szolgâlatok is, melyeket a nemzet jôllétének ez a nevezetes forrâsa, az erdôgazdasâg nyüjt.