Page - 10 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

10 A Garam-völgy Szliács fiirdötöl éjszakra. szerep jutott. Ezeknek a lakosai voltak azok, kik Németországból, melylyel folyton élénk ósszekóttetésben voltak különösen az egyetemek és a lipcsei vásárok útján, Magyarországba hozták az új eszméket, így a könyvnyom- tatás, a reformatio és számos újítás terjesztóivé lettek. A török hódítás idején, mely a Felföldnek aránylag kis részét érintette, az erdélyi fejedelmek udvarát kivéve, csaknem minden nagyobb kózmúvelódési mozzanatnak a felvidék volt a színtere, Pozsony volt századokon át a politikai s Nagy- Szombat az egyházi fó hely. Lóese könyveivel, Kassa politikai szereplésével túnt ki. Sárospataknak és Eperjesnek hires fóiskoláik voltak; az elóbbiben müködött egyideig mint tanár és az oktatás ügyének szervezóje Komenius János, továbbá Nagy-Szombatban volt ez idóben az egyetlen egyetem, a budapestinek óse. A Szepességen már a kózépkorban élénk festómúvészi munkálkodás folyt s a bányatelepeken nagy ipart úztek. A hazai magánjog és kozigazgatási rendszer torténeti fejlódése, a czéhrendszernek s mindenek fölött pedig a polgári elemnek megerósódése elválhatatlanúl ósszefügg a felsó-magyarországi városok életével. A mi Felsó-Magyarország keleti részét illeti: torténeti nevezetességú hely van ott is nehány, mint Sárospatak, Munkács, Huszt; de társadalmi fontos- ságú kevés. Még a legújabb idókben is csak az egyetlen Máramaros-Sziget emelkedik rohamosan. Vannak más részt igen nagy területek, különösen az úgy nevezett Verchovina, melyek Magyarország legelmaradottabb vidékei kozé tartoznak. A Tisza és a többi nagyobb folyók mellett nem keletkeztek oly forgalmi fóbb helyek, minók a sokkal kedvezótlenebb fekvésú nyugati városok; a polgári elem eróben és számban csekélyebb.