Page - 21 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

21 egyúttal temetóúl is szolgált. Kutatásai eredményét a tudós szerzó maga ekkép foglalta óssze: „Ott látjuk a kihalt ósmedvék csontjai kózt a palaeolith-kori cserepeket, kó- és csonteszkózóket; látjuk a palaeolith-kor átmenetét a neolith-korba; a neolith-kort a temetkezó folyosóban, a második sorba temetett vázak s azok mellé tett pattogtatott kó-, esont- és eseréptárgyak által képviselve; a neolith-kornak átmenetét a bronz-korba, ugyancsak a temetkezó folyosó elsó sorba temetett vázaiban, miután nehány koponyán ércz-oxydatio észlel- hetó; míg végre a konyhahulladéki helyek alsóbb rétege a bronz-, felsó rétege a vas-kort képviseli." A táblázatokból, melyeket b. Nyáry múve végén kózól, kitúnik, hogy találtatott: palaeolith-kori csonteszkóz osszesen 6l, kóeszkóz 6; neolith-kori csonteszkóz 53, kóeszkóz 83, bronz- és vastárgy mindóssze 39; miból az kóvetkeznék, hogy a barlang az újabb kókorban volt a leglakottabb. Az anyag, melyból a kótárgyak (üllók, zúzók, balták, késpengék, fúrészek, nyil- és dárdahegyek, fúrók, vésók, stb.) készúltek, — quarzit, quarzit-pala, kigyókó-chlorit, homokkó, bazalt, márgapala és békasó, — mind oly kózetek, melyek ezen a vidéken is elófordúlnak. Az edények és ezerekre menó edénytóredékek, melyek a Baradla barlangban eszkózólt ásatások alkalmával a külónbózó rétegekból fólszínre kerúltek, egész menetét mutatják az agyagipar fokozatos fejlódésének, a kezdetleges, durva quarzit-homokkal, tórótt csepegókóvel, sót keverék- szalmával vegyített gyúrmából szabad kézzel elóállított bógrék- és csészéktól, a jó gyúrmájú, korongon készúlt, gondosan simított sávokkal, vonalakkal, bütykókkel, pontokkal és dudorokkal díszített, jól kiégetett urnákig és bütykós edényekig. Amazok fóleg a kó-korból eredó csontvázak mellett találtattak, emezek a konyhahulladékok felsóbb rétegeiben. Az a tény, hogy az aggteleki barlangban talált cserépdarabok a liszkovai, haligóczi és poráesi barlangokban talált edénytóredékekkel feltúnó hasonlatosságot mutatnak, e barlanglakók egykorúsága mellett bizonyítana. A barlangi leletekhez, melyek azt bizonyítják, hogy már a kókorban is ember lakta Felsó-Magyarországot, hozzájárúlnak még azon számos kószer- számok, melyek egyes lelóhelyeken elvétve találtattak. Ezeknek egész sorozatát bírjuk a Magyar Nemzeti Múzeum ósrégészeti osztályában s más nyilvános és magán gyújteményekben. Igy — hogy az utóbbiak kózúl csak egyet említsünk — a Felsó-Magyarországi Múzeumban 270 darab késnek,