Page - 30 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

30 1877-ben deríttetett fól s e sorok írója kutatta át. A vékony homokkó-lemezek kózé temetett hamvvedrek 120 centiméter mélységben 5 —10 méter átmérójú, fokukra állított lapos, félméternyi homokkóvekkel kerített kórók- ben egy, helyenként két sorban egymás fólótt voltak elhelyezve. Halmok nem jelzék a kó-kóróket. Ezeket, ha voltak is, az ekevas régen elenyésztette a nélkúl, hogy a televény-fóldréteg alatt 60 centiméter mélységben fekvó urnasort akár csak horzsolta volna is, és a temetó még soká rejtve marad- hatott volna a kutató elótt, ha egy alkalommal a megáradt patak vize a partokat s azokkal együtt a hamvvedreket is ki nem mossa. Az emléktárgyak, úgymint: túk, gyúrúk, késpengék, fibulatóredékek, orsósulyok, apró hamv- veder alakú bógrék és merító- (áldozó) csészék rendszerint a hamvvedrekben a hamvakkal együtt voltak elhelyezve, de sokszor az urnák mellett is találtattak. Tapasztaltuk ezt kíllónósen a csészéknél, melyek már nagyobb alakjuknál fogva sem igen voltak a rendszerint nem igen nagy hamvvedrek- ben elhelyezhetók. A sokszor igen csinos alakú, fínom kis csészék, melyek így az urnákat kórnyezték, kónnyen észrevehetók voltak az ásatás alkalmával; de valóban a kutató éles szemére volt szükség, hogy észre vegye egy urna kórúl az ép és tórótt kó-óntómintákat, melyek a roszúl égetett urnák védelmére szolgáló, száz- és ezerszámra menó homokkó-lapoktól a nyirkos fóldben semmiben sem voltak megkülónbóztethetók. Egész sorozatát bírjuk ezen óntómintáknak, melyek czeltek, sarlók, kések, varró- és gombostúk óntésére szolgáltak. A minták mind az e vidéken elófordúló fínom szemcsés kárpáti homokkóból készúltek s oly ilgyességgel vésvék, mely bámúlatos. Feltúnók a minták kózúl külónósen azok, melyek kések óntésére szolgáltak, annyiban, a mennyiben a késminta mellett két esetben egy nyéllel bíró hegyes pálcza (nyárs) mintáját is látjuk, — a villának ósmintáját. Az analo- giákat keresve, a kések mintájához leginkább hasonlítanak a dán halmokban és a svájczi tavilakások maradványai kózótt talált kések s tán még a Thébében Sir Gardner Wilkinson által talált bronz kés. Hazai leletú bronz- késeink kózúl, a felsó-kubini urna-temetóben talált késtóredékeken kivúl, némi hasonlatosságot mutat a Nemzeti Múzeumban levó szendróládi (Borsod- megye) kincstárgyak kózótt levó, bár csonka kés. A felsó-kubini urna-temetóhóz hasonló bronzkori sírmezókkel Pozsony- tól kezdve a Kis-Kárpátok és a Tátrahegység mentén le egészen Ung, Bereg és Mármarosig, úgy nemkülónben a Mátrahegység legmagasabban fekvó vólgyeitól szinte az alfóldi nagy síkságig mindenütt találkozunk.