Page - 42 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

t n 42 egymäsba font vonalak lätszanak. Az ezüst ermek Nagy Sändor es Fülöji itetradrachmäinak esetlen utänzatai (IV. szäzad Kr. e.). Szaktudösaink mind- ezen ermeket, iiiilyeneket a szomszed Türöcz es Liptö megyekben is talältak, ältaläban kelta-eredetüekhek tartjäk; a mi egyeb okokon kivöl a mellett Wonyitana, högy e neptörzs, jöllehet sokan tagadjäk, egeszen idaig, valä- "mint a felsö Väg videken is cl volt terjedve. Feltünö, hogy a nagy-bisztereczi sziklacsticson kiäsott öskori tärgyak (örlökövek, nehezekek, agyagedenyek) között bronz tärgyak egyaltaläbaii hehl talältattak. Ellenben talältatott itt egy sajätszeru, löhere-level idomü, felkörivekkel es pontokkal diszitett vasleniez, melyhez hasonlö mär koräbban Türöczmegyeben is talältatott. Ez utöbbi jelenleg a Ncmzeti Müzeumban öriztetik. Ing\vald Üildset, a kfisztianiai egyetem ösregeszeti müzeumänak kofän elhalt öre. fölismerte, hogy e jellemzö lemez a skandinäviai leletekben oly gyakran elöfordülö karolingi stilü szijcsat ösformäja. Felsö-Magyarorszäg egyebiränt a regibb vaskorböl eredö leletekben nem igen bövelkedik. Oka ennek az, hogy a rendszerint nagyon rongält ällapotban elöfordülö vasleletek, föleg koräbbi idökben nem kötöttek le a kutatök figyel- met annyira, mint az arany-, ezüst- es bronz-, söt bär csak a kötdrgyak is, es a vasleletek csak iijabb idöben, a miöta a rendszeres kutatäsok meg- indültak, reszesülnek abban a figyelemben, melyet meltän megerdemelnek. Elöadäsunk fonajän ismetelve hivatkoztunk ama leletekre, melyek igazol- jäk, hogy a vas es a bronz Felsö-Magyarorszägban is egyidöben voltak hasznä- latban. Ily ätmeneti leletekkel Felsö-Magyarorszägon, valahol csak rendszeres kutatäsokat tettek, mindenütt talälkozunk : Arvätöl delkeletnek le egeszen Märamarosig es delnyugatnak Pozsonyig, az egesz Dunäninneni kerületben. Annak a kulturänak azonban, mely a vasat hazänk laköival megismer- tette: a hallstattinak, felsö videkeinken csak elvetve leltük nyomait. Ezen ercz ältalänosabb hasznälatät — ügy latszik — csak a Kr. e. ötödik es negyedik szäzadban a La Tene utän elnevezett kelta müveltseg terjesztette. Nyomai a Dunähoz közelebb esö videkeken sürübben jelentkeznek, mint a Kärpätalji reszeken s a pilini (Nögrädmegye), imelyi (Komärommegye) es szobb- ipolyparti (Hontmegye) sirokban lelt vas fegyverek es szerszämok, melyek ezen kor izlesenek jellemzö kepviselöi, Felsö - Magyarorszäg ejszakibb videkein csak elvetve fordülnak elö. Es ha föltehetö, hogy szäzadoknak kell vala elmülniok, mig e müveltsegi äramlat e videken meghonosült, s ha csaknem biztossäggal mondhatö, hogy ezen kultura itt szäzadokon ät bekesen