Page - 59 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

59 pillér áll, és azon nyugszik a boltozat. A hajó keleti keskeny oldala kisebb- nagyobb félkórú apsisszal záródik, vagy pedig a hajóhoz szentély gyanánt egy kisebb négyzet csatlakozik, s ez vagy félkórrel, vagy egyenesen záródik; az átmeneti izlésú szentélyek néha három oldallal záródnak. A nyugati homlokzat kózepén négyzetes torony emelkedik, mely vagy a hajó testébe van beépítve és két belsó sarka egy-egy pilléren nyugszik, vagy a homlokzat elótt áll és alja a hajó elócsarnokáúl szolgál; ha a torony alja zárt, akkor rendesen a hajó déli oldalán van a bejárat. A templomok külsején rend- szerint hiányzik az építészeti dísz; a falnak nincs lába, sem koszorúpárkánya; lizenák nem fordúlnak eló; az ablakok béllete mindig sima, az ajtók bélletét is ritkán díszíti tagoltság; a tornyok páros ablakainak oszlopocskái néha válto- zatos formájúak, de alakításuk durva. Az ilyenféle legjellemzóbb templomok azon megyékben s azoknak szomszédságában lehettek leggyakoriabbak, a melyekbe szász jóvevények telepedtek le, tehát kivált Zólyom- és Szepes- megyében és azoknak kórnyékén. Ellenben a távolabb esó megyék, példáúl Hont, Heves és Zemplén megyék e fajta román emlékei közt találkoznak olyanok, melyek nem ragaszkodnak oly szigorúan a szászországi mintához, attól majd elrendezésükre, majd fejlettebb díszükre nézve elütnek. Számos adat bizonysága szerint a kis Alföld Duna-balparti része, a Csallókóz, a Morva és Fehér h'egység kózé esó terület, továbbá a Vág és a Nyitra alsó folyásának völgye már a XII. és a XIII. században népesebb vidéke volt Felsó-Magyarországnak. Részben az emlékekból is kóvetkez- tethetjük, hogy Pozsony-, Nyitra- és Trencsénmegyében aránylag legtóbb építmény keletkezhetett. Csallókóz nyugati nagyobb felének területén, mely ma Pozsonymegyéhez tartozik, az 1161-ik évtól 1253-ik évig terjedó okíratokban mintegy tizenót helység említtetik. Bizonyára csak kegyeletes monda, hogy Szent István a tizenkét apostol tiszteletére a Csallókózben tizenkét templomot épített, nemkülónben, hogy Vajka helység, mely 1186-ban említtetik elószór, a szent királyról kapta volna nevét; mindazáltal való- szinúnek látszik, hogy a Szent István király rendeletében minden tíz helység számára megkóvetelt egy-egy templomnál e vidéken jóval tóbb épúlt a XII. és a XIII. században. Azonban e templomok kezdetlegesebb alkotmányok lehettek, és helyüket a XIV. és XV. században ama csúcsíves templomok foglalták el, melyek a Csallókózt ma is oly sajátosan jellemzik. Elvétve fordúlnak eló román építészeti elemek is. E tekintetben legérdekesebb Egyház-Gellye kéttornyú plebánia-temploma, melynek tornyain és az általuk 8*