Page - 63 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

63 négyzetét amazoknál alig valamivel magasabb kupola fódi. A hajó falait tíz féloszlop mezókre osztja. E féloszlopok torzse sima és szokatlanúl karcsú; keskeny lécztagokkal díszített lábuk és fejük még inkább elüt a román építészet szokásos formáitól. A szentély lépcsójétól jobbra egy másik keskeny lépcsó nyílik, mely a szentély és az apsis alatti alsó templomba vezet. Fel-Debró újabban épúlt, tágasabb plebánia-temploma alatt román jellegú alsó templom rejlik, melybe a hajó kózepén levó lépcsó vezet. Elrendezése keresztalakú, úgy hogy a kereszt keleti ágának helyét valamivel meg- hosszabbított félkórú apsis foglalja el. Az apsis nyílásának kózepén sima tórzsú és díszesebb fejú, a kereszthajó hosszában három, a hosszanti hajó nyílásának kózepén pedig egy oszlop áll. Az oszlopok lába alacsony lap; a négy utóbbi oszlop tórzsét négy vastagabb és négy vékonyabb féltórzs tagolja, melyek megfelelnek a boltozat éleinek; fejük durván formált, lefelé fordított gula. Az apsisnak három, a kereszthajónak hat ablaka azt bizonyítja, hogy e templom késóbben kerúlt a fóld alá. Abaújmegyében Felsó-Regmecz kózség református temploma egyhajós. Nyugati homlokán torony emelkedik, melynek két sarka a templomban szabadon álló két pilléren nyugszik. A torony két osztályának páros ablakait román oszlopocskák választják el. Déli oldalán egyenes nyílású ajtaja van, melyet két oldalt egy-egy háromnegyed kiszókellésú, magas talpú, attikai lábú és kehelyfejú oszlop fog kózre. Koszorú-párkányát két pálczatag alkotja. Egyenes záradékú szentélye csúcsíves. Hernád-Búd és Góncz-Ruszka kóz- ségek református templomai egyszerú román építmények, egyhajósak, félkórú záradékúak, tornyuk vagy építészeti díszük nines. Selyeb kózség temploma egyhajós, egyenes záradékú kis épület; tornya nines. A szepesi fónsík a Fólvidék leghamarabb benépesedett területeinek szintén egyike. A jóvevényeknek XII. századi bevándorlásából keletkezett lakosság szaporodását elósegítették a kevésbbé zord éghajlat, a múvelésre alkalmasabb talaj, továbbá az akkori világforgalomnak rajta átvezetó útjai. A népesedéssel karóltve bizonyára már a XII. században is keletkeztek, habár csekélyebb terjedelmú és kevesebb múvészettel épített templomok. Ezeket azonban a XIV. és XV. századi élénk építkezés alkalmával átala- kították. Innét van, hogy Szepesmegyének a szepesváraljai templomon kivúl nines román vagy átmeneti múvészetú emléke, mely arányban állana e vidék XII. és XIII. századbeli kózmúveltségi jelentóségével. A kisebb templomok sorában a tiszta román építészetet tulajdonképen egyedúl képviseli Haraszt