Page - 66 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

66 Szombat, a Kis-Kárpátok mentén Szent-György, Bazin, Modor, továbbá a két legrégibb bányatelep Kórmóczbánya és Selmeczbánya, Zólyommegyében Beszterczebánya és a már említett kisebb városok, Szepesmegyében Lóese, Késmárk és több kisebb város, Abaújmegyében Kassa, Sárosmegyében Eperjes, Bártfa, stb. A városok e sora egymagában elég bizonyítéka annak, hogy az egykor vadon borította, alig lakott Fólvidék, mely addig az ország- nak legkevésbbé múvelt része volt, szinte egy csapásra megváltozott, s képessé lett, hogy ezentúl a polgári múveltség terén az ország tóbbi vidékével lépést tartson, sót egyiket-másikat megelózze. A mint e városok polgárai szabadalmaik alapján szervezkedve, falaik között biztosabb állapotot teremtettek és némi anyagi jóllétre tettek szert, fó gondjukat az Isten házának építésére fordították. Ez volt legelsó nyilvános építményük, mely a városnak kerekded vagy hosszanti alakú és korúlépített házak által védett terén emelkedett, a lakosság legnagyobb büszkesége, keresztény hitének és polgári ónérzetének kifejezóje volt. A kolduló szer- zetek, névszerint a Ferencz-rendiek, a Domonkos-rendiek és a pálosok, kik ez idótájt honosodtak meg és terjedtek el az országban, s a kik szinte terjesztói a csúcsíves építésnek, a Fólvidéken gyérebben telepedtek le, s azért a városi polgárság mellett az építés terén kevésbbé tekintélyes szerepet visznek. A fóldmíveló és birtokos szerzetek az elóbbeni korszakban telje- sítették építésbeli föladatukat, e korszakbeli tevékenységük csekélyebb fontosságú. A csúcsíves építésnek ekként kezdódó korszaka majdnem kétszázótven évig, a XV. század végeig, sót azon túl is tartott, s ez idó alatt az építési tevékenység oly nagy lendúletet nyert, hogy hozzá hasonlót más korszakban vagy az ország más vidékén nem találunk. Az ekként keletkezett nagy számú építmény adta meg a Fólvidéknek azt a szembe szökö csúcsíves építészeti jelleget, melynél fogva az ország minden más vidékétól különbözik. E kor- szak fontossága azonban inkább az építmények nagy számában s kevésbbé azok múvészeti kiválóságában gyökeredzik, sót feltúnónek kell mondanunk, hogy a folvidéki csúcsíves építés ily hosszú ideig megszakítás nélkúl tartó gyakorlat mellett a múvészeti fejlettségnek magasabb fokát nem érte el. A korábbi állapotokban és az újabb follendúlésnek kórúlményeiben rejlenek e jelenség okai. A nagyobb egyházi intézmények csekélyebb száma most is érezteti hatását, a mihez járúl, hogy a keletkezó városok lakossága jobbára Németország oly vidékéról származott, a hol nem a legfényesebb diadalait