Page - 77 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

77 Á templom alig száz évig maradt eredeti állapotában. A XVI. század- ban falait, talán védelmi okból, négy méterrel magasabbra emelték és az ablakokat félig befalazták. Igy nyerte a templom külseje azt a szokatlan alakot, melyben máig fonnáll. 1565-ben a monostor az esztergomi káptalan tulajdonává lett. A késóbbi századok viszontagságai és a szükségessé vált javítások, végúl az 1881 -iki túzvész sokat rontottak rajta. Ekkor a tulajdonos káptalan elhatározta a templom gyökeres helyreállítását és azzal Storno Ferenezet bízta meg, a ki a fönmaradt részletek gondos megtartása mellett sikeresen oldotta meg foladatát. A helyreállított templomot 1885-ben szentelték föl. A benczések csúcsíves építkezésének további emléke a nyitramegyei Pográny kozség mai plebánia-temploma, mely egykor szintén benezés apátsági templom volt. Idók folytán azonban kibóvítették és annyira átalakították, hogy csakis szentélyének záradékán maradtak fönn csúcsíves részletek. A Boldogságos Szúzról nevezett turóczi prépostság temploma Znió- váralján premontrei eredetú csúcsíves építmény. IV. Béla 1252-ben alapított itt premontrei prépostságot, mely 1534-ben megszúnt. A templom egyhajós, szentélye egyenes fallal záródik, utóbb a jezsuiták kezébe kerúlvén, átalakí- táson esett át, mindazáltal szentélye, diadalíve, nyolczszogú pilléreken nyugvó zenekarzata és ablakai megórizték csúcsíves jellegüket. A csúcsíves építészet Magyarországon ugyanazon korúlményekkel járt karöltve, mint Európa nyugati országaiban: a polgári osztály megizmosodott, a városok follendúltek, a múvészet gyakorlata az egyháziakról átszállott a világiakra, az egyházi építészet alkotásai sorában fóltúnik a városi plebánia-templom, mely a polgárság kezdeményezéséból keletkezik, a polgárság áhítatának kifejezóje és a város legfóbb büszkesége. A Folvidék XIII. századbeli torténetéból ennélfogva ónként következik, hogy ott a csúcsíves építészet emlékei java részben városi plebánia-templomok. E tekin- tetben elsó helyen áll Kassa. A XIII. század kozepén német földmivesek telepe, kózónséges falu volt, de a királyi kiváltságok, a kedvezó fekvés és újabb jóvevényekkel fölszaporodott lakóinak kitúnó polgári erényei rövid id<3 alatt Felsó-Magyarország fóvárosává avatták föl. Csúcsíves építészeti emlékeivel méltán sorakozik a Dunán túl szintén ez idóben keletkezett és folvirágzott polgári telepekhez : Buda várához és Sopron városához, sót emlékeztet is úgy az egyikre, mint a másikra. Buda várában a német polgárok