Page - 96 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18
Image of the Page - 96 -
Text of the Page - 96 -
96
legjellemzöbb vonása a megerósített plebánia-templom, mely az országban
itt dívott legáltalánosabban. Majdnem valamennyi plebánia-templom, nagy és
kicsiny egyaránt, falkerítéssel övezett temetóben épúlt. Ily módon kivétel
nélkúl védelemre alkalmas, megerósített templomok voltak azok, melyek a
város vagy a falu mellett halmon, valamint jobbára azok is, melyek a helység
kozepén, sík területen állottak. Az utóbbiaknak jellemzó képviselói példáúl
Zólyommegyében a zólyom-lipcsei, Liptómegyében a német-lipcsei, Turócz-
megyében a turányi, Barsmegyében a geletneki templom. Ez a XV. század
végén épúlt, egyhajós, a falu kozepén fallal övezett teijedelmes és szabályos
négyszogú területen áll ; a fal lórései ma is láthatók. Valamennyit a Szász-
országból származó minták nagy egyszerúsége jellemzi. Elrendezésükre
nézve többnyire szabálytalanok és oly változatosak, hogy egymáshoz
hasonlók csak a legegyszerúbbek közt találkoznak. A háromhajósak szen-
télye rendszerint három oldallal záródik, de példáúl a turócz-szent-mártoni
háromhajós, bazilikaszerú templom szentélyét egyenes fal zárja, a melyen
egymás mellett két ablak van. Az egyhajósoknál uralkodó a háromoldalú
záradék ; Zólyom-, Liptó- és Turóczmegyékben egyenes záradékúak is
vannak. Az egy vagy több szakaszból álló hosszanti szentély szabály szerint
sokszóggel, ellenben a négyzetes, vagy ritkábban négyszógú szentély egyenes
fallal záródik. Vannak kéthajós templomok is, de, miként a hármas és az
egyes hajójúak, úgy ezek is eltérnek egymástól. Legnagyobb részôknek
csupán a szentélye csúcsíves boltozatú. Viszont nem találkozik olyan szentély,
melynek boltozata nem csúcsíves. A csúcsíves boltozatú hajók ritkaság
számba mennek ; egy részük, s pedig a kisebbek vízirányos fa mennyezetúek,
másik részüknek, a nagyobbaknak, késóbben épúlt dongaboltozatuk van.
Ez abból magyarázható, hogy a kisebb templomok részint eredetileg így
épültek a XIV. és a XV. században is, részint pedig vízirányos mennyezettel
korábban keletkezett templomokhoz késóbben csatolták a csúcsíves szentélyt ;
a nagyobbaknak idóvel megrongálódott csúcsíves boltozatát jobbára donga-
boltozattal, néha meg vízirányos fa mennyezettel, a tornyok sisakját pedig
hagymaalakú fôdéllel cserélték föl. Az átalakúlás, melyet e templomok
szenvedtek, többnyire ebból áll. Egyéb részleteiben a késóbbi megújítás
vagy helyreállítás nem sokat változtatott. A háromhajósak, melyeknek
boltozatát nem építették újjá, bazilikaszerúek. A hajókat elválasztó pilléfek
alakja vagy leszelt élú négyzet, vagy nyolczszóg. A boltozat egyszerú tagólt-
ságú bordái ritkán nyugosznak törzseken vagy gerinczeken, gyakrabban
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (1), Volume 18
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország V (1)
- Volume
- 18
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1899
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 464
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch