Page - 96 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

96 legjellemzöbb vonása a megerósített plebánia-templom, mely az országban itt dívott legáltalánosabban. Majdnem valamennyi plebánia-templom, nagy és kicsiny egyaránt, falkerítéssel övezett temetóben épúlt. Ily módon kivétel nélkúl védelemre alkalmas, megerósített templomok voltak azok, melyek a város vagy a falu mellett halmon, valamint jobbára azok is, melyek a helység kozepén, sík területen állottak. Az utóbbiaknak jellemzó képviselói példáúl Zólyommegyében a zólyom-lipcsei, Liptómegyében a német-lipcsei, Turócz- megyében a turányi, Barsmegyében a geletneki templom. Ez a XV. század végén épúlt, egyhajós, a falu kozepén fallal övezett teijedelmes és szabályos négyszogú területen áll ; a fal lórései ma is láthatók. Valamennyit a Szász- országból származó minták nagy egyszerúsége jellemzi. Elrendezésükre nézve többnyire szabálytalanok és oly változatosak, hogy egymáshoz hasonlók csak a legegyszerúbbek közt találkoznak. A háromhajósak szen- télye rendszerint három oldallal záródik, de példáúl a turócz-szent-mártoni háromhajós, bazilikaszerú templom szentélyét egyenes fal zárja, a melyen egymás mellett két ablak van. Az egyhajósoknál uralkodó a háromoldalú záradék ; Zólyom-, Liptó- és Turóczmegyékben egyenes záradékúak is vannak. Az egy vagy több szakaszból álló hosszanti szentély szabály szerint sokszóggel, ellenben a négyzetes, vagy ritkábban négyszógú szentély egyenes fallal záródik. Vannak kéthajós templomok is, de, miként a hármas és az egyes hajójúak, úgy ezek is eltérnek egymástól. Legnagyobb részôknek csupán a szentélye csúcsíves boltozatú. Viszont nem találkozik olyan szentély, melynek boltozata nem csúcsíves. A csúcsíves boltozatú hajók ritkaság számba mennek ; egy részük, s pedig a kisebbek vízirányos fa mennyezetúek, másik részüknek, a nagyobbaknak, késóbben épúlt dongaboltozatuk van. Ez abból magyarázható, hogy a kisebb templomok részint eredetileg így épültek a XIV. és a XV. században is, részint pedig vízirányos mennyezettel korábban keletkezett templomokhoz késóbben csatolták a csúcsíves szentélyt ; a nagyobbaknak idóvel megrongálódott csúcsíves boltozatát jobbára donga- boltozattal, néha meg vízirányos fa mennyezettel, a tornyok sisakját pedig hagymaalakú fôdéllel cserélték föl. Az átalakúlás, melyet e templomok szenvedtek, többnyire ebból áll. Egyéb részleteiben a késóbbi megújítás vagy helyreállítás nem sokat változtatott. A háromhajósak, melyeknek boltozatát nem építették újjá, bazilikaszerúek. A hajókat elválasztó pilléfek alakja vagy leszelt élú négyzet, vagy nyolczszóg. A boltozat egyszerú tagólt- ságú bordái ritkán nyugosznak törzseken vagy gerinczeken, gyakrabban