Page - 112 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

112 alapon emelkedik tölgyfaböl összerott boronafaluk, melynek nines sem deszka, sem zsindely burkolata. A kiesiny ablakokkal dttört zömök falakon szépen faragott zsindelylyel födött, széles ereszú, meredek nyeregtetô nyugszik. Vannak olyanok is, melyeknek egymás fölött két sor ablakuk és a fölsö sor alatt félereszú födelük is van, a mi külsejüknek bazilikaszerû jelleget kölcsönöz. Hol az elôcsarnok, hol meg a nôi osztály fölött a nyeregtetóból emelkedik ki a torony, melynek alaesony árkádos erkélye fölött gyakran négy saroktoronynyal övezett gúlaalakú, karesú sisak födele van. A templöm külseje zömök alkotásánál fogva komor, a mit még fokoz a fa sötet színe és a széles eresz mély árnyéka. Ellenben az erkély, mely korúl szépen faragott léczekból csipkéhez hasonlö övezet van, s még inkább a karesúan fölszökö sisak szertelen élénkséget kölcsönöznek a toronynak. Ezen ellentétben rejlik a templom külsejének szokatlan, szinte megkapó hatása. A torony nélküli templomok mellett szabadon álló tornyok szolgálnak haranglábúl. Ezek gyakran tekintélyes alkotmányok, s alakra nézve hasonlítanak a templomok tornyaihoz. Sárosmegyében is találkozik nehány német eredetú fa templom, így példáúl Hervartón. De ezek a három oldalú záradék kivételével egészen kivetköztek csúcsíves jellegükból. A byzanczi múvészet hatása mutatkozik a Sáros-, Szepes-, Liptó- és elvétve a többi megyében elófordúló fa templo- mokon, melyek az oroszországi és galicziai falusi templomokhoz hasonlí- tanak. Gyakoriak köztük az olyanok, melyeknek görög keresztalakú elrende- zésük van. Külsejüket az elôcsarnok, a hajó és szentély fölöit emelkedö, kupolaalakú alaesony torony jelleinzi. Ilyenek példáúl Sárosmegyében Felsó- Polyánk, Regató, Krusztyova, Andrásvágás, Kocsán kôzségek templomai. Ide sorolhatjuk Szepesmegyében a kézsmárki és Liptómegyében a nagy- palugyai fa templomot. Mind a kettó görög keresztalakú, szokatlanúl terje- delmes építmény. A kézsmárki 1717-ben, mintegy ötezer forint kôltséggel épúlt; 34.68 méter hosszú és 30.31 méter széles. A román építészet emlékei megsínlették a tatárjárás viszontagságait, majd a csúcsíves múvészetnek a régi iránt kegyeletet nem érzó divatja nehezedett rájuk. Viszont az utóbbinak alkotásait elöször a török, majd a gyózelmesen terjeszkedó reformatio pusztította. A XVI. században és még inkább a XVII. században, midón az ország éjszakkeleti határától Budapestig nem találtatott egyetlen katholikus pap, a reformátusok elfoglalták a gazdátlan templomokat, azoknak falain levó festményeket bemeszelték s kidobtak