Page - 170 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

170 Mindegyik kápolna boltozatának dísze más-más, de gazdagságra nézve valamennyi folúlmúlja a hajót és a szentélyt. A díszítmény formái itt-ott nyersek, gazdagsága néha szertelenségbe csap át; azonban a kápolnák kereszt- boltozatán helyes érzékkel emeli ki a szerkezeti alkotó elemet, egészben pedig dús képzeletú és ôsszhangzatos alkotás, egységes és nagyszerú hatást kôlcsônôz a templom belsejének, mely ennél fogva a barokk múvészetnek az országban legtôkéletesebb képviselóje. A szentély boltozatáig éró fóoltár múvészeti érték nélküli, három emeletes roppant alkotmány, oszlopai, pár- kányai és szobrai aranytól csillognak. A sekrestyében egy olajfestésú férfi mellkép a rajta levó folírás szerint Spaz Pétert, a templom építójét, 1637-ben 30 éves korában ábrázolja. A hagyomány azt tartja, hogy Spaz óngyilkossá lett a miatti aggodalmában, hogy az építmény nagy arányaihoz mérten nem elég szilárd. A stucco díszítmény múvészéról nem szól a hír, de a templom külseje arra valí, hogy az építész és a díszító nem lehetett egy személy. A barokk múvészetnek még két e fajta emléke van a Felvidéken. Az egyik a Lippay Gyôrgy esztergomi érsek által Trencsénben a jezsuiták számára emelt, most kegyesrendi templom, a másik a zborói plebánia- templom egyik kápolnája, mely 1662-ben Rákóczy László kôltségén épúlt újjá. Mind a kettónek belsejét gazdag stucco díszíti, de egyik sem mérkóz- hetik a nagyszombati templom nagyszerúségével. A nyitrai székesegyház, melyet a réginek helyébe Telegdy János püspók (1622 —1644) emelt, egyszerúbb és a XVIII. század folyamán részben átalakított barokk építmény. A f<5 hajónál nehány lépcsófokkal alacsonyabban fekvó egyes mellékhajójának oltárát 1662-ben Pernegger János készíté. Ez szabatos formájánál fogva egyik legszebb barokk mú. Vôrôs márvány- pillérek által kózre fogott mezójében kelheimi kóból faragott csoport a keresztról levételt, a polcznak domború múve pedig a sírbatételt ábrázolja. Az ellenreformatio szolgálatában meghonosodott Jézus-társaság, vala- mint a tôbbi szerzetes rend a XVII. században nem fejtett ki nagyobb építési tevékenységet. A Ferencz-rendiek nagyszombati templomát 1620 kórúl Pázmány Péter, az irgalmas rend pozsonyi templomát Szelepcsényi Gyôrgy 1666-ban, a jezsuiták, most premontreiek kassai templomát 1682-ben II. Rákóczy Gyôrgy ôzvegye, Báthory Zsófia, építteté. Említésre méltó, hogy az ágostai hitvallásúak Pozsonyban e század folyamán két templomot építettek, melyek kózúl az egyik nehány év múlva az Orsolya-szúzek, a másik a jezsuiták birtokába kerúlt.