Page - 176 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

176 Pyrker László egri érsek Hild József budapesti építész terve szerint építtetett 1831-tól 1837-ig. A város fólótt emelkedó halmon szabadon álló, nagy tómegú építmény ez. Két szakaszra osztott, igen tágas, nyílt lépcsó vezet a górógós oszlopcsarnokhoz, mely homlokzatúl szolgál. Egy hosszanti és egy kereszthajója van, melynek négyzete folótt 38 méter magas kupola, mógótte pedig, a szentélynek két oldalán, 53 méter magas két torony emel- kedik. Belseje márványtól és aranytól ragyog. De miként külsején a párat- lanúl szép fekvés, úgy belsejében a csillogás nem pótolja a klasszikuskodó építménynek múvészeti fogyatkozásait. A csekély számban keletkezett világi építmények kózt a maga nemében érdekes a nagy-ugróczi kastély, melyet Keglevieh József gróf kózépkori angol minta szerint 1845-tól 1850-ig építtetett. A század második felében a fóllendúlt kózélet, a nemzet múvelódési tórekvése az építkezés terén leginkább abban nyilvánúlt, hogy minden nagyobb városban színház, iskolák s egyéb kózczélú építmények keletkeztek. A nagy-bittsei várkastély egyik ajtajának dísze.