Page - 179 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

179 hordalékai folytonos lerakodásának kóvetkezményét. A Csallókóz épen úgy keletkezett, mint az a száz meg száz más sziget, mely manap is kórnyezi éjszak, de kivált del felól. A mi ma egy ósszefüggó egész, az félezer évvel ez elótt még darabokból állott. A ma egységes sziget a XIII. században még szigetcsoport volt. A kavics, homok s füldrészek folytonos leülepedése és fólszaporodása folytán az apró górgeteges-zátonyok évról-évre nóvekedtek, kózelebb jutottak egymáshoz, míg a kóztük volt dunai ágak és erek mind- inkább eliszaposodtak s végre teljesen eltúntek. E mellett mennél inkább nóvekedett a sziget zóme, annál kiebb szorúlt a Duna legkülsóbb ága, az érsekújvári ág, melynek sodra a balpartot támadta meg. De nemcsak kiebb szorúlt ez az ág, hanem a sziget nóvekedésének arányában fogyott is. A régi térképek e Dunaágat még mint fó Dunát túntetik fól s még korunk- beli emberek is emlékeznek arra, hogy rajta hajók jártak. Ma már annyira sekély és iszapos, hogy kózónséges hajóúsztatásra sem alkalmas tóbbé. Nagyobb állóvize a megyének nincsen. A mi van, az mind kisebbszerú és idókózi. Ily kisebb állóvizek találhatók Búr-Szent-Miklós és Búr-Szent-Péter vidékein, hol malmok számára való víztartókúl szolgálnak. Laksár-Újfalu kórnyékén szintén található nehány kisebb vízmedencze. Malaczka mellett a Búrerdóben a Mahorlove Bahno és a Rakarna-tó van. De még említhetók ezeken kivúl a rohrbachi és a laábi tavak is. A Kis-Kárpátok nyugati oldalán, nevezetesen a Miáva és a Stomfa-patak kózt levó részen, Szent-János, Lévárd, Magasfalu, valamint a Duna és a Morva alsó lapályain gyakoriak a mocsarak, melyek némelyike nagyobb terjedelmú. A Kis-Kárpátokon innen fekvó területen a Kis-erdó és a Súrrét mocsáros területe még mindig valami 2.164 kataszteri holdat tesz, melynek ármentesítése most van tervbe véve. A Pozsonynál a vódriczi vólgyben, épen a Vaskút nevú nyári mulatóhely mogótt levó két tó mesterségesen készúlt s eredetileg a vódriczvólgyi malmok számára használt vízgyújtó volt. A malmok megszúnte óta e tavak az eliszaposodásnak vannak átengedve. Mindegyikben dúsan tenyészik a káka, a nád és egyéb vízi nóvényzet, melyek kózt számtalan mocsári állat tanyáz. Asványvizekben nem gazdag a megye. A mi van, az a vas- vagy kéntartalmú hideg vizek kózé tartozik. Pozsonynál a Zergehegy aljában nyáron súrún látogatott kies, hús Vódricz-vólgyben van ivásra és fürdésre berendezve a Vaskút néven ismert vasas forrás. Már kózelebb a városhoz, a hegyi liget szélén van egy másik vastartalmú forrás, a Mária-fürd'd, mely azonban csak nyaralóúl szolgál. A Kis-Kárpátok keleti lejtójén ismertebbek 23*