Page - 191 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

191 A háziipar a niegye egész lakosságánál el van terjedve, de legnagyobb részt csak a saját szükségletek fôdôzésére szolgál. Piaczra fóleg a nagy- szombat-vidéki nép dolgozik, melynek a háziiparral való foglalkozás nem csekély jövedelmet hajt. Legelterjedtebb ipar-ágak a faragás, fonás, szóvés és hímezés, de itt-ott a vasat is elég ügyesen tudják földolgozni. Fából egyszerú mezógazdasági szerszámokat és háztartási eszközöket tömegesen készítenek Bikszárdon, Ottovölgyön, Széleskúton és Deákiban. A vas házi- ipari foldolgozásának fó helye a megyében Nagy-Lévárd, hol sok fejszét, baltát, szekerczét, söt evöeszközöket is készítenek. Sokan foglalkoznak a folyók mellékein a fúzvesszó foldolgozásával, melyból szekérkast és közön- séges kosarakat készít Ligetfalu, Szered, Valta-Súr, Vága és Somorja lakossága. A kosárfonás maga mintegy 28—30.000 forint jövedelmet hajt a megye népének évenként. Szintén említésre méltó a sás és szalma fonása és szôvése. Sàsbôl szónyeg-féléket és egyéb árúkat készítenek Abrahámban és Nagy-Fódémesen ; ügyes szalmafonók vannak Kis-Bresztován, Alsó-Lues, Nádszeg és Somorja lakosai közt, kik fóleg székeket, kenyérkosarakat, méhkasokat, stb. készítenek. A nók általában tudják a len és kender föl- dolgozását, de iparilag különösebben Vág-Szered, Detrekó-Szent-Miklós, Lozornó, Szered és Hódos asszonyai foglalkoznak a vászonszovéssel és fehérítéssel. Hímzéseket és csipkét eladásra fóleg Nagy-Szombat kórnyékén, Czifferen és a szomszédos kôzségekben, valamint Valta-Súron készítenek azon minták szerint, a melyek a megye magyar és tôt kôznépénél leg- szokottabbak és legkedveltebbek. De mostanában már fínomabb munkákra is vállalkoznak az ügyesebb nök, kik igen csinos asztalkendóket, torúl- közöket s külonféle dísztakarókat hímeznek s e nembeli készítményeikkel már az ezredévi országos kiállításon is méltó elismerést arattak. Végúl megemlítjük, hogy Pozsonymegyében 12 hitelintézet s ezeken kivúl hat hitelszövetkezet múkodik. Pozsonyniegye székhelye Pozsojiy, szabad kir. város, mely Magyar- országnak Budapest után egyik legszebb és legmúveltebb városa. Már szép fekvésénél fogva is kiválik. Egy felól a Kis-Kárpátok végei kórnyezik gyönyöru szóló- és gyümöleskertekkel, meg a magasabb emelkedéseken tldén virúló egészséges tú- és lombleveles erdókkel; más felól a Duna határolja. Keleti irányban a Duna mindkét oldalán végtelennek látszó síkság, közepett a népes Csallöközzel, terúl el.