Page - 192 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

192 Eredete Pozsonynak messze visszanyúlik az idók ki nem fiirkészhetó régiségébe. A területén és kôrnyékén súrún folvetódó kö- és bronz régiségek minden írott oklevélnél biztosabban hirdetik, hogy terúlete már a tôrténelem- elôtti idókben emberek tanyája volt. A római idôszakban már nevezetesebb helynek kellett lennie. Akkor a Duna másik partján, a mai Német-Óvár és Petronell között, Felsö-Pannonia fóvárosa, Carnuntum virágzott. Bizonyos, hogy a mai várhegyen már akkor egy római figyeló állomás, egy a quád és markomann barbárok tartományába betekintó órtorony állott. A balparti barbárok, kik a càrnuntumi piaczczal és kereskedókkel ósszekóttetésben állottak, itt a pozsonyi várhegy alján, mintegy a rajta lesekedó római órség ellenórzése alatt keltek át a folyón s illetóleg bocsáták itt árúba a római kereskedóknek a maguk nyers terményeit és iparczikkeit : fegyvereiket, ékszereiket, bórnemúiket, gránátjaikat és opáljaikat. Itt ment át a Dunán a Keleti tenger borostyánkóve is római terúletre. Azt sem tudjuk, hogy a rómaiak után a népvándorlás gyorsan változó korában minó viszontagságok érték. Csak azt sejtjük, hogy a népvándorlás után kezd nagyobb mértékben gyarapodni. A magyarok bejóvetele elótt szlávok lakták, s a nagy morva birodalom helysége volt. A magyar honfoglalás véget vetvén a morva birodalomnak, Pozsony magyar fóhatóság alá kerúlt. Mikor Szent István a keresztény monarchiát megalapította, Pozsony a hasonnevú vármegyének fóhelye, vára és székhelye lett. A vár számos jószágokat kapott, melyek szétszórtan Pozsony, Gyór, Bars, Vas megyékben feküdtek. Pozsony városát idók folytán sok viszontagság érte. III. Henrik német császár 1042-ben haddal támadta meg s el is foglalta. De a császárt és hadait a magyar fegyver nem sokára elúzte Pozsony kórnyékéról. Késóbb 1052-ben Henrik újból ostrom alá veszi Pozsonyt, de a város lakossága hósiesen ellenállott, a császár hajóit a Dunán elsülyeszté és a császár kénytelen volt a nyolcz héten át folytatott ostromot abbahagyni s végleg lemondani a Magyarország és népe fólótt gyakorolni kivánt húbéruraságról. Midón Salamon király és Géza, meg László herczegek között 1074-ben a testvér- háború kitört, Pozsony egyik színhelye lett az eseményeknek. Epen oly sikeretlenúl, mint III. Henrik, ostromolta Pozsonyt a következö században 1108-ban V. Henrik német király is. 1146-ban az osztrák határgrófság egy hadcsapata éjjel titkon meglepte a várost s azt Kálmán király trónkóveteló fia, Boris számára elfoglalta. De Géza a várost csakhamar ismét visszaszerzé.