Page - 226 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

26 A magyar âllamvasûttôl éjszakra talâljuk Puszta-Fodémes, Kis- és Nagy-Mdcséd helységeket. Galântâtôl éjszakra Nebojsza, Barakony, Fa^a és Vdg-Szerdahely feküsznek; az utöbbi mâr 1313-ban fônnâllott s régen Szent-Jakabegyhâzânak hivtâk. A Nebojszân termett keményitô angol, német, olasz és orosz piaczokra szâllittatik, mig Vâga laköinak fûzfavesszô- fonatai, szekérkasok- és kosârfélék a vidéken örvendenek jö kelendôségnek. Galântâtôl délkeletre Kajal és Tôs-Aryârasd falvak, mig délre a Feketeviz és Kis-Duna között Tallôs, Nagy-Fodémes és Nddszeg kôzségek vannak; Nagy-Fôdémesen a sâsbôl, Nâdszegen a szalmâbôl font âruk, takarök, székek, méhkasok, kenyérkosarak és egyéb hasonlö âruk elôâllitâsâval foglalkozik a lakossàg. A Feketeviz és a Dudvâg kôzt Vezekény, Nyék, Kossut, Hegy, Vizkelet és Taksony helységeket talâljuk. Ugyancsak a Dudvâg mellett fekszik Hidaskürth, a Dudvâg, illetôleg Sârd és a Vâg között pedig Taksony, Fels'ô- és Alsô-Szeli, Dedki, Pered, Zsigdrd, Kirdlyrév és Ver sin. Ezek közul Taksony mint a pozsonyi vârszolgâk földe mâr 1138-ban ismeretes; Szî/z szintén emlittetik mâr a XII. szâzadban. Nevezetesebb ezeknél Dedki. Ennek eredeti neve Sala; a pannonhalmi apâtsâg birtoka volt, a melyet Szent Istvân és Szent Lâszlô kirâlyoktôl kapott. A nyitrai és pozsonyi vârjobbâgyok ugyan egy idôn ât bitoroltâk e birtokot, de II. Béla 1138-ban visszaitéli az apâtsâgnak, IV. Béla pedig az egész sellyei területet odaitéli a nevezett apâtsâgnak. Mûvelôdéstôrténeti kutatâsok azt bizonyitjâk, hogy a legrégibb irott magyar nyelvemléket, a Halotti Beszédet és Kônyôrgést, magâban foglalö codex valôszinûleg a deâkii egyhâz szerkönyve volt. Mai laköi hires teknôkészitôk. A Kis- és a Nagy-Duna kôzt a Felsö-Csallöközben Pozsonymegyéhez két jârâs tartozik, a felsô- és alsö-csallöközi iârâs. Mindkét jârâst orszâgutak szelik ât és pedig egy Pozsonytöl Somorja s innen Duna-Szerdahely irânyâ- ban ; egy mâsik orszâgos ut Csötörtökön ât szintén Duna-Szerdahely irânyâban, honnan egyesûlten az orszâgut folytatja irânyât Vâsârùt és Nyârasd felé, Komârommegyébe. A csallöközi helységek âltalâban barâtsâgos kûlsejûek és jö môdûak. Legtöbbje mâr a XIII. szâzadban virâgzott s nevezetes ôscsalâdok telephelyei, milyenek az Olgyayak, Bittök, Bartalok, Bacsâkok, Udvarnokiak, Illéshâzyak, Csenkeyek, Csaplârok, stb. Legkivâlôbb helységei Somorja, Vajka, Csötörtök, Bô'ôs, Duna-Szerdahely, Egyhâz- G elle, Illéshdza. Somorja, melyhez Gancs- hâza puszta is tartozik, 2.643 magyar lakosû csinos vâros. Van 1778-ban