Page - 227 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

227 épûlt pompas temploma, gazdag vârosi levéltâra, kaszinöja, ipariskolâja, takarékpénztâra. E kôzségben telepitette 1690-ben Széchenyi György érsek és Kohâry Istvân orszâgbirô a paulai szent-fcrenczieket. Laköi fôldmiveléssel, iparral, fûzfavesszô-, sâs- és szalmafonâssal, meg szôvôiparral foglalkoznak. Csötörtök 857 magyar lakossal, ödon, késô göt stylu templommal. Itt van Mérey Mihâly alnâdor és jogtudös renaissance siremléke a XVI. szâzadbôl. Duna-Szerdahely 4.453 magyar lakosü nevezetes forgalmi göczpont. Van takarékpénztâra és mezôgazdasâgi hitelszövetkezete. Nevezetes mint gyapju- termelô telep ; a mosott gyapjü innen német, olasz, orosz piaczokra kerûl. Vajkânak, melyhez Csente, Czikolla-sziget, Galambos-sziget, Nyâros-sziget és Nagy-sziget nevu pusztâk tartoznak, 1.122 magyar lakosa van. Egyhdz- Gelle a XV. szâzadban külön kerület székhelye volt. Temploma a Csallököz legérdekesebb kôzépkori épitménye ; az itt lev<5 göt izlésû szentséghâz ritkitja pârjât hazânkban. IlUshdza a Salamon nembôl szârmazott Szerhâzyak és Illéshâzyak ôsi fészke s temetkezô helye Illéshâzy Istvânnak ; Bô'ôs pedig, melyhez aTelke, Varjas és Fekete-erdô nevu pusztâk tartoznak, 2.643 magyar lakost szâmlàl. Vârkastélyât hajdan az Amadék birtâk s akkor tornyokkal és vizârkokkal volt megerösitve; van gazdag levéltâra is. Pozsonymegyének hegyen tûli részében arânylag jöval csekélyebb szâmu helység van, mint a megye többi részében. Az orszâgùt Pozsonytöl Lamâcson, Beszterczén, Maâszton, Stomfân, Lozornön, Detrekö-Csötörtökön, Malaczkân, Nagy-Lévàrdon, Szent-|ânoson, Székelyfalvân, Bûr-Szent- Györgyön és Kuklön ât Nyitramegyébe Sasvârra vezet. A vasut Lamâcson és Dévényfalvân ât nagyjâban szintén az orszâgùt irânyâban halad. E vonalböl egy szârnyvonal Stomfâra is visz. A Kis-Kârpâtokon ât Malaczka felôl Perneken ât szépen tervezett s helyenként gyönyörü kilâtâst engedô serpentin ut vezet Bazinba. E jârâs legnevezetesebb helységei Malaczka, Gajdr, Nagy-Lévdrd\ Szent-Jànos. Malaczka, a herczeg Pâlffyak nagy kastélyâval, 4.211 tôt és német lakost szâmlàl, van takarékpénztâra, népbankja és Ferencz-rendi kolostora. Nagy-Lévârdon és Szent-Jânoson nevezetes urasâgi gyümölcsösök vannak. Ugyanitt szapora a szerszâm- és késesârûk, jelesen a mészâros- és kâdâr-baltâk, fejszék, zsebkések és evöeszközök elôàllitâsa. A Nagy-Lévârdon készulô fekete fazekas-edények nem oly muvésziek, mint az ugy nevezett habân majolika, melyet egykor itt, valamint a hegyen tûli jârâsban Stomfân és Malaczkân, a Kis-Kârpâtok keleti oldalân pedig Modor- ban, Csesztén, Dejthén és Szent-Istvânban gyârtottak. A muvészi ipar ez âga 29*