Page - 278 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

278 A Zobor-hegysSg gerincze kopár, alját buja nóvényzet, déli lejtóit szóló borítja. Csúcsai kózúl nevezetes a Zsibricza a gerincz hoszszában 7 méternyi széles árokkal és sánczczal, melyben óskori edények és kóeszkózók tóredékeit találták; e sánczot a római legio fulminatrix egykori táborának tartják. Nyitrától éjszakra van a két csúcsban végzódó, fólúl kopasz, kózép és alsó részében szólókkel borított festói Zoborhegy; fekvésével védi a várost és kórnyékét éjszak szele ellen. Erdejében a magyarok bcjóvetele elótt remeték laktak; a hagyomány szerint ezek kózt végezte be életét Szvatopluk. A hegy déli lejtójén a csúcs alatt zárda épúlt a benczések részére. Elnevezését a hegy a hagyomány szerint Szvatopluk vezéréról, Zoborról kapta, kit a honfoglaló magyarok e hegy ormán végeztek volna ki. Más vélemény szerint a tót obor (óriás) vagy bór (fenyú) szó volna az alapja e nagy és meredek hegyfok elnevezésének. Az imént említett benczés zárda I. Mátyás korában megszúnt, késóbb elpusztúlt. A kolostortól árnyas kies vólgy vezet a barlanghoz, melynek kis kápolnát alkotó, máig épen álló üregében fejezte be életét Zoerard remete. A hegy nyugati lejtójén az Elefánti Jaklin püspók által épített kamalduli zárda lakható részeit nyitrai polgárok bérelték ki és vendéglóvé alakították. Mert a Zobor (lde levegójével, kitúnó vizével és sok szép nyaralójával a nyitraiak kedves kirándúló helye, melynek minél kelleme- sebbé alakítása czéljából „Zobori Komlóvólgy-szépító egyesúlet" alakúlt. A hegytól délkeletre Nyitra város mellett van az 1887. évi hadgyakorlatok óta, a mikor királyunk is oda szállt, a sátor-tábor, mely egész kis várost tevó barak-tábor a kaszárnya felépítése elótt a honvédek állandó lakhelye volt, s elsó sorban Roskoványi püspóknek és a káptalannak kószóni kelet- kezését. A Zobor meredek sziklahomlokára állították kózelebb a honfoglalás ezredik évfordúlóját megórókító hét országos emlékoszlop egyikét, egy messze ellátszó hatalmas obeliszket. Az Emókétól Alsó-Szóllósig terjedó dombos vidék utolsó nyúlványa a Nagy-Fátrának, melyet egész hoszszában kisér a Nyitra folyó. Ez Privi- gyénél már tág vólgybe, a kénes fürdójéról ismeretes Bélicznél pedig megcsóndesedó alsó folyásába lép. Itt zavaros vize malmokat hajt, és kivált pontyokat és harcsákat táplál; de talpakat szállítani nem elég bó vizú. Ha kaszálás idején kiárad, iszapja a szénában gyakran nagy károkat okoz; de egyebet soha sem pusztít; tavaszi és ószi áradásának csak úgy órúl a parti gazda, mint Egyiptom a Nilus kióntésének, mert iszapja termékenyító trágya a szántófóldekre. Majdnem kelló kózepén hasítja éjszak-déli irányú