Page - 288 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

288 a délieken a buza az uralkodô kalàszos nôvény. Legtôbb a buza, mely 6—10 magot âd ; hires kulônôsen a tardoskeddi, szeniczi és a magyar kôzségek buzâja. Utâna fô termék az àrpa, mely a kûlfôldôn „tôt ârpa" néven nagy keletnek ôrvend a sôrfôzô- és malâtagyàrakban, s jobb âron kél, mint a buza. Hûvelyesek termesztése tekintetében is elsô rangû Nyitramegye. A bur- gonya âltalàban elterjedt. Hires a buri kender is, melyet a bûriak vâszonnà szônek s hâzalva ârûlnak szerte az orszâgban. A fôldmivelés môdjai kulônbôzôk. A Vâg és a Nyitra kôzép vôlgyében a kisgazda 3—4 évi ugarolâssal dolgozik; âllandô mivelés alatt termô terûlet legnagyobb részt csak a nagybirtokokon van, hol az ugar leginkâbb zôld ugarként szerepel. A szântâs gondos, mély; széles barâzdât szeretnek huzni, a boronât kevésbbé hasznâljàk. A tôt csépel, a magyar nyomtat, a nagy birtokokon gépekkel dolgoznak. Aratôk a felsô vidékekrôl, Trencsén- és Tûrôczmegyébôl jàrnak ide részre dolgozni, mely aratôknâl 10 —12, cséplôknél 12-ed része a magnak. Egyes vidékek férfi népének hosszabb idôre valô eltâvozâsa miatt a mezôgazdasâgnâl, fôleg a nagy uradalmakban kevés a munkâs. A termôfôldnek 210.508 holdnyi része erdôterulet, s ebbôl 360/o tôlgy, 52°/0 bukk és mâs lombos, 1 1% tûlevelû, âltalàban véve fiatalabb erdô. A tôlgy leginkâbb a csekélyebb magaslatokon, a bukk a Kis-Fâtra éjszaki részein, a fenyu a felsô Nyitra vôlgyében, a Miava vidékén honos, hol a szeniczi jârâsban a homok megkôtésére szolgâl. A nyir-, topolya-, kôris- és jâvor-, éger-, nyâr- és fuzfa is igen elterjedt. Az erdôk fô haszna a tuzifa- termelés, de értékesitik a fât ipari czélokra is; készûl gazdasâgi szerszâm, szekérkas, borôkaolaj és fenyuviz, kocsikenôcs és hamuzsir; tôlgykéreg és makk Ausztriâba és Németorszâgba is kerûl. A nyitrai erdôterulet vadâlla- tokban is bôvelkedik; némely évben az elejtett vadak értéke meghaladja a 80 ezer forintot. Szâmba vehetô gyumôlcstermesztés a privigyei jârâson kivûl alig van. Szôlô elég jôl terem Vâg-Ujhely és Galgôcz kôzt, meg a Nyitra vôlgyének két oldalât szegélyezô dombvidéken; jô asztali borok a zobori, a czetényi, a csornoki fehér borok. Készitenek e vidékeken gyumôlcsbort is. Àllattenyésztésben Nyitra az éjszaki megyék kôzt az elsô, mert a sok jô rétben és buja fuvû folyôparti legelôben megvan hozzâ az alap. A hegyes éjszaki részekben ugyan aprô, bozontos szôru a marha, mely a rosz téii tâplâlék és a korai fedezés miatt elcsenevészedik ; de a siksâgon és a tâg