Page - 328 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

talajt is foglalt cl a viz; czt az ember visszahôditja, fôlszântja, beveti, s az ûtazô a mederbe zârt szigeten ma szép vetést lit. Néhol sekély âgai a zâtonyok fôlôtt ôsszefolynak s ott a Dunâhoz hasonlô szélességû ; partjait sas és fûz boritja, mocsarait gâzlôk és vadruczâk lâtogatjâk, font a magasban pcdig cgy-egy zsâkmânyra lesô keselyû kering. Partjai néhol csak 65—100, vagy legfôlcbb 150 centiméternyi magasak; sok helyen meg (Zsolnânàl, Trcncsénnél) majdnem partok nélkul foly. Szélessége nagyon vàltozô : 48—66, sôt 70 méter is mâr trcncséni felsôbb folyàsa részében ; Zsolnânàl 130 méternyi; Trcncsénnél egy 240 méternyi hid vezet ât fôlôttc; vasi'iti htdak tôbb helyen vannak rajta. Mélységc 30 centiméter és 4 méter kôzt vâltozô; sebessége mâsodperczenként a Kisucza torkolatânâl l '/2 méter, azontul âtlag 21/., méter. Trencsénen alul sekély és lassùbb folyâsu; a megye hatârâig sok helyen vizenyôs partok kôrnyezik ; Csûtôrtôk és Bohuszlavicz kôzt mocsaras a melléke, melynek fuvét csak alomnak hasznâlhatjâk ; sok helyen mély sûppedések vannak benne, melyeket itt tengerszemeknek (morszké oko) neveznek. A Vâg rendes vizâllâskor sekély vize miatt csak tutajozâsra alkalnias czcn egész vonalân ; egyes helyei veszélyesek, de a tutajos jôl ismeri a medrét ; a zâtonyos, sziklâs helyeket ugyesen elkerûli s leszâllitja rajta a rcâ bizott fat, deszkât, léczet, zsindelyt, szôlôkarôt, sôt élelmi czikkeket is az alsô vidékekre. Zsolnân, Puchôn, Trencsénben megâllapodik, hogy élelmet szerezzen, Puchôn jô talpbôrt — bocskornak valôt — vâsdroljon, aztân Komârom felé tart. Hasznot hajt a Vàg iszaphordàsa âltal is. Evi kôzepes viztômege mâsodperczenként 435 kôbméternél nagyobb; a megejtett vizsgâlat szerint pcdig ennek '/300-ad része iszap, vagyis évi iszaptômege, melyet tova visz, 7-175 kataszteri hold elsô minôségu termôfôlddel fôlér. 112 év alatt a szomszéd hegyekrôl, vôlgyekrôl és foldckrôl tehât annyi értékes anyagot hord el, hogy azzal egész Trencsénmegyét 30 cm. vastag termôréteggel lehetne boritani. De a Vâg kârt is sokat tesz. 1662-ben ârvize a megye nagy részét tônkre tette; ezt kôvették az 1683 és 1725-iki rombolô ârvizek. 1813-ban augusztus 26-ân 4'/2 méterrel szôkôtt a Vâg vize rendes âllâsa fôlé s hârom napig pusztitva 286 embcréletet megsemmisitctt, marhâ- ban, épuletben, élelmi szerekbcn 4'/, milliô forintnâl tôbb kârt okozott, s a hegyek aljâig elônté a fôldeket, melyeken 15 cm. és 5 méter kôzt vâltakozott a viz magassâga. Az 1841-iki ârviz még Liptô-Ujvâron is 65 centiméter, Zsolnân 2.8 méter, Trencsénben 3 méternyi magassâgù volt. Ezekhez képest