Page - 329 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

az 1892-iki csak csekélyebb árvíz volt. Szerencse, hogy ily veszedelmek, 3—4 meter magas árvizek rendkivúliek. De az már gyakoribb, hogy a rendesen sekély nieder tavaszszal áprilisban és öszkor, vagyis hóolvadás és nagy esózések idején, mikor a mellékfolyókból hirtelen s nagy tömegekben ömlik alá a víz, a Vág 2—3 méternvire megdagad. Az alacsonyabb partok mentén levó térségek ilyehkor víz alá kerúlnek, a lakosok magasb helyekre nienekúlnek, földeket, mezóket szennyes víz és kavicsréteg borít el. Sok szántó így válik kavicsos ártérré, vagy legfölebb legelóvé; sót gyakori eset, hogy a nagyobb áradások alkalmával a folyó sodra megváltozik, s az addig termékeny szántó a Vág medrévé alakúl, míg a régi nieder gázlóvá, mocsárrá, holt ággá posványosodik. Ez az oka, hogy a Vág mentén jobbára dombokon és hegyoldalakon vannak szétszórva a szántófoldek. A lutisai völgyben 50 foknyinál meredekebb hegyoldalon is látni zabföldeket, melyeket .nem is lehet ekével szántani, hanem csak kapával kell feltörni, s aztán az emberek maguk boronálják be. A mi a termöföldet illeti, ebból szántófold 152.454, rét 20.354, legeló 89.864, kert 4.650, szóló 132, nádas 210 és adó alá sem eso parlag 271.76 kataszteri hold. Leginkább tavaszi vetéssel gazdálkodnak, mely az egész termesztésnek 85%-át teszi, míg az ószi csak 14%-át. Eghajlati és talaji okoknál fogva nagy külonbség van a megye éjszaki és déli részei közt. A Kisucza patak egész hoszszában s mindkét oldalán száraz, liideg az éghajlat, s a föld sovány. A tavasz éjszakkeleti és éjszaknyugati szelek járása mellett hirtelen hóváltozásokkal jár; a rövid nyáron csak déli szél hoz esót; az ószt a hosszú esózés jellemzi, mely után beáll a havazás, a nedves, ködös tél gyakran —24 R°-nál is nagyobb hideggel. Egy-egy zugvölgyben az átmeneti idószakokat alig ismerik. Sznazsniczán fél évig tart a tél, a másik félév enyhébb, de változékony idószak. Itt aztán nem lehet egyéb a fó vetemény, mint burgonya, zab és a ruhának szükséges kender; ezeken kivúl még kevés arpa, tatárka terem. A burgonya a fó eledel. Nyújt valamit az állattenyésztés is, de itt az állat is satnya.' Zsolnától délre a talaj is jobb, az éghajlat is közel jár a kózépeurópaihoz. Erdemes megemlíteni Teplicska, Kocsócz, Záblat mintagazdaságát, Závodje, Zsolna híres káposz- táját. Bosácz vOlgyéból évente sok szénát szállítanak más vidékekre is. Az állattenyésztés az egész Vág mentén virágzónak mondható. Gyümölcs sok és jó van, kivált szilva, alma, körte, mogyoró. Podluzsánban, Motesiczen, Zay-Ugróczon s másutt a szántóloldeket gyümolcsfák szegélyezik. A délibb M. 42