Page - 330 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

&30 \ vágásokban sok i málna. fóldi cpfer és a bdróka, melyból oíaj vagy pálinka készúl Rajeczen, Domanizson s egycbütt; e készítményeket Néniet-, Franczia-, Angolország és Bosznia fclé is szállítják. A Bosácz vólgyének külon gyü- mólcse a fekete ribizke. Alniából gyümólcsbor készúl, és sok aszalt gyümólcs kerúl forgalomba. A Vág ezen vidékeinek crdói, vizei gazdagok vadállatokban. Tóbb vidéken medve, hiúz, farkas, vaddisznó, 6z, sas és fajd ¡s fordúl ció. A vágbeszterczei és Lopenik-vidéki patakokban sok a pisztráng, úgy szintén Zboroven, Kolacsinban Andaházy Pál kilencz tóban haltenyésztést úz a kereskedés számára; minden tóban más fajt, kijlónósen lazaczot, csnkát, pisztrángot és pontyot tcnyészt. Hasonló bercndezésú a zay-ugróczi telep is. Sztrecsnótól Vág-Ujhelyig a Vág mcntén, nevezetesen Vratna, Lieszkó, Lednicz, Orlove vidékén kószéntelepek, Vóróskó, Rovne, Szúlyó, Motesicz, Lednicz vidékén márvány és pyrit, égetésrc s faragásra alkalmas kitúnó kó, tóbb jeles hévvíz- és igen számos savanyúvíz-forrás van. A vidék kereske- delme és ipara is fóllendúlt, a mit hathatósan clómozdít a megyében levó liét pénzintézet, meg a Vág egész hoszszában végig vonúló Vágvólgyi vasúl, a Vág két oldalán haladó kitúnó kó-út, s a kifelé vezetó szorosok tóbb jó útja. A legtóbb kézmúipar ugyan fókép a lielyi szükségeket szolgálja, s úgy az ipar, mint a kisebb kereskedés a természet adományait értékesíti, példáúl a legtóbb iparos a fa fóldolgozásával foglalkozik (asztalos, bognár, kádár, kocsigyártó, ács); úgy szintén a forgalmi iparnál is ez a czikk szerepel a fóbb számokkal; épületfa-kereskedó 131 van. De van Trencsén- megyének erósen fejlett s készítményeit a világ minden részébe szállító gyári ipara is. Azon kivúl, — mint fóntebb már említettük, — gyárt eczetet és sórt két-két gyárban; Csácza, O-Besztercze fúrészelt fa-árút szállít Németországba és az aldunai országokba; Rájecz bórkészítményei megfordúlnak a külpiaczokon is; Várna, Tyerhova, Csicsman sajtot készítenek. A megye népe általában békés, szelíd, kevéssel beéró, legnagyobb részt szegény. Vallására nézve ma nagy része (258.846) római katholikus. Egykor azonban a Thurzók védelme alatt a protestantismus uralkodott itt; Zsolnán, Bittsén, lllaván, Trencsénben voltak a fó fészkei. Ma ósszesen 2 2 ezer lélek tagja az evangelikus egyháznak. Nemzetiségileg a nép nagy tóbbsége tót (93%; néniet 3.9, magyar l.9%; beszél magyarúl 2.8%). Hajdan e tekintetben is más volt az állapot, s nemcsak a székelység mintájára szervezett határórzó telepek, milyeneknek emlékét lól Zsolnáig