Page - 333 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

festói alakulásukat. Délról éjszak feie a Krizsna (1.555 meter), a Polszka 0-533 meter), a Jarabina (1.314 meter), a Klaka (1.395 meter), a Magura (l .061 meter) és a Kopa (1.181 meter) nevezetesebb csúcsai a Nagy-Fátrának. Több terjedelmes barlang is van e hegytömegben. Ez a rideg liegyvilág, mclynek belsó zordon s lakatlan volgyeibe tél idején dörögve rohan le a mindent pusztító lavina, csak lejtós oldalágakat bocsát a Túrócz vólgyébe, hol már számos helység szegélyezi a tOvét, melyeknek határai a föld sovány- sága és az év nagyobb részét kietlenné tevó zordon idójárás miatt szúken teremnek; de nyáron gyönyörü zöld az egész táj; mindenfelé zamatos fiivet termo rétek, rozs-, árpa- és zabvetések díszlenek, melyeket burgonya- és káposztaültetvények, meg hüvelyes vetemények táblái tarkítanak. A túróczi medenczét a földtani adatok tanúsága szerint hajdan beltenger borítá, melynek elvonúlása után még sokáig tavak leptek el sok mélyebb fekvésú részt. Allítólag Tuder quad király — kinek nevét némely vélekedés szerint a megye neve órzi — az ilyen helyeket is meghóditá a gazdaságnak; ättörte a Margita sziklát s ezzel folszabaditá a viz alól azon áradmányi képzódésú terúleteket, melyek a megye mezógazdaságának ma is alapjáúl szolgálnak. Nem sok az egész, mert a 44'/2 kilométer liosszú és 23 — 29 kilométer széles völgy nem egészen lapály. A párkányzat oldalágai mindkét felól mélyen benyúlnak a völgy teknójébe, sót ennek hosszanti tengelye mentén is végigvonúl egy alacsony foldhát. Ejszakkeleten Nolcsótól Neczpálig eocén-korú homokkó és márgapala alkotja e hegyhát tomegét, másutt neogen képletú márgát és konglomerátot, itt-ott széntelepeket rejteget; Mosócz, Bela és Folkusfalva kornyékén források lerakodásaiból támadt mésztuffok ágyazódtak be. Negyedkori és alluvialis kavics, meg agyag- rétegek csak a csekély terjedelmú lapályokon vannak a Vag, Túrócz, továbbá a Neczpál és Blatnicza patak öblösebb völgyeiben. Ezekben s ezek kozelében telepúlt meg Túrócz népe 97 kozségben. Leghosszabb és leg- termékenyebb a völgyek közt a Túrócz folyó völgye. E folyó Bars és Túrócz megyék érintkezésénél a Zsgyár-hegységben ered s a mint több forrás csermelyét összeszedte, hegyi patakká nóve lép Túróczmegye határába, melynek majdnem a kelló kozepén 74 kilométer liosszú pályát fut be kanyargós, elég sebes folyással, mert esése kilométerenként korúlbelúl 25 méter. Nyáron áradmánynyal telt medre sekély, a faúsztatásra is alig elég vizú; azonban tavaszkor a nagy esózések után hirtelen megárad s igen gyakran kiönt. Jobbröl 17, balról 20 nagyobb patak ömlik belé.