Page - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

a vidék legmagasb hegye (1.466 méter). Terebélyes alját erdôk, felsôbb tájait óriási sziklák borítják, lapos, gyepes tetején forras bugyog, és szép kilátás nyílik délnyugat felé. A blatniczai vár felé nézô oldalában nagy, három üregú barlang van, melyben több öskori állatcsontot találtak. E barlangból koronként erôs zúgással tódúl ki a levegô, s azért a nép azt tartja, hogy itt van a szelck székhelye. Ez a Mazarnya barlang, melynek a túlsó oldalon a Tirfna barlang a párja. Blatniczán felúl kies vidéken Neczpál nagyobb kôzséget érjük, melynek papirgyára fa-celluloseból csoniagoló-papirt és zacskókat készít. A Justh család új barokk stylú kastélyát környezö szép parkjában az utolsó b. Petróczynek, Thököly, majd II. Rákóczy Ferencz tábornokának sírja van. Evangelikus temploma a legrégibbek egyike. A rajta átfutó patak nem fagy be soha. Odább éjszak felé nehány kôzség a kis Borisovo (1.023 méter) hegyágai közt magasan fekszik. A gyepes csúcsú s Rózsahegyig és Árváig kilátást nyújtó Liszecz hegyet elhagyva, Szklabina várhegy túnik föl, melynek déli oldalán savanyú forrás fakad; tetején egykor nagy terjedelmú vár állott, melyben I. Lajos, Zsigmond és I. Ferdinánd királyok is megfordúltak, zavaros idökben pedig a kornvék lakossága menedéket talált. A várat I. Ferdinánd király 1561-ben a Révav nemzetségnek adta. A várnak a XVII. században épúlt részei ma is lakhatók; itt egyik emeleti helyiségben régiségeket óriznek; maga a felvár rom. Aljában a szegénv, mészégetô Szklabina-Váralja kôzség fekszik. Alább van Kis-Selmecz, hatalmas hegyektól kôrûlvett helység, melynek a jól gondozott fenyveserdôk vadregényes külsót kölcsönöznek. Ez a Révay család majoratusi uradalmának föhelye, mely 14.000 holdnyi terúletú. Az utóbbi húsz év alatt ez elég zord vadont meglepó széppé változtatta birtokosa, a b. Révay család. A régiségeiról és levéltáráról ismert régi nagy kastély mögötti vôlgyben terjedelmes park terúl százados lúczfenyúkkel, vad- kórtefákkal, strobus-csoportokkal és ritka fagus sylvatica atro-purpureákkal. A parktól balra a Szvinjacza és Djelecz közti fensíkon 600 méter magasban 16 tóból álló pisztrángtenyészto van. Az átelleni Borován levó vadaskertben sok szarvas és óz tenyészik. Szklabinától éjszaknyugatra fekszik a Túrócz és a magyar államvasút mellett Túrócz-Szent-Már ton kies fekvésú régi kôzség. Nem nagy, alig harmadfél ezer, jobbára evangélikus lakosságú, vagyonos kôzség, a megye fó helye. Utczáin leginkább régibb, fóldszíntes házakat találunk, de azokban