Page - 348 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

(Hohlerstein) és Réván tôvében Vriczkó kôzség fekszik a niegye szélén, különös lakóival, kik a szászok, sót gótok ivadékainak tartják magukat. Nyelvök egyik ága a Gajdelen, Német-Prónán át a körmöczi hegyekbe, a „ Háj " -okba terjedó német nyelvjárásnak, de nem oly sajátságos. Egész typusuk germán. De a vriczkói tótúl imádkozik, énekel, káromkodik, sót tótból csinált magának saját szókat a na. ha, ja végzetek segítségével ; szereti a kicsinyító formât; elavúlt német szavai is vannak. A vriczkói nép kevéssel megelégedó, mert a természet fukar volt hozzá e zordon hegy- zugban, hol csak a meredek lejtó nyújt csekély és rosz földet mívelésre, melyen minden munkát, még a szántást és termés behordását is emberi eróvel végeznek, mivel ló és ökör alig van a küzségben. A vriczkói ember egyszersmind mindenféle famunkával foglalkozik, e mellett nagyban gyújti az orvosi nôvényeket, gyökereket, bogyókat s azokkal messze földre is eljár házalni, s van köztük nem egy vagyonos ember is. A helység fekvésénél fogva is teljesen el van különözve, s már csak e miatt alig van rá eset, hogy az idevalók más kôzségbeliekkel ôsszehàzasodjanak. A vriczkói volgytól délre érjük Túrócz és Nyitra megyék vízválasztóját. Legmagasb hegye Hadviga kôzség kôzelében a Zslabik (883 méter). ht van Tôt-Prona, a Prónay nemzetség ósi fészke, legnagyobb részt cvangelikus kôzség, honnan az út a szép rudnai vôlgy felé, onnan pedig Privigyének tart. S ezzel a Nyitramegye felé lejtó Zsgyár hegység terúletére léptünk, inely alább Szklenótól kezdve mészképzódményektól kisért gránitból áll. A vidék itt is festói. Ktilönösen szép a Handlovka patak hatalmas szikla- kapuja, melynek kôrnyékén barnaszén-telepek vannak. A hegység magasb csúcsai : a Zsgyár (829 méter) és a Horzenovo (962 méter); amaz Jaszenová- nál, emez Szklenótól keletre, Túrócz és Nyitra határán emelkedik; délkeleti végénél Bars, Nyjitra és Túrócz megyék szögellenek össze. A Túrócz felsô folyása mellett, a megye délnyugati végén fekvó Szklenó azon kevés kôzségek egyike, melyek német árnyalatot vittek a túróczi tótságba. Ejszaki végtagja a körmöczi typikus svábságnak, mely bányászati munkára telepit- tetett ide e zordon zugba, hol erdó és legeló bóven van, de földje leginkább csak a zabot termi meg. Túróczmegyében oly kôzség akárhány van, melynek lakossága nem tesz 500 lelket sem; sót van nyolcz pusztajellegú is; de alig van köztük egynehány, melynek neve valamely régi család nevével azonos ne volna. A hány aprö kôzség, annyi nemesi kuria, és Lipôcz kôzség még ma is