Page - 380 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

380 közt eléggé tág völgyet alkotva : mellette két oldalt buja zöld legelôk, szénatartó kalyibák, sürgó-forgó munkásnép, juhnyájak, tehéncsordák gyó- nyörködtetik a szemet. Revuczán túl a tájkép egyszerre megváltozik, s egy keskeny hegyszoroson át a Sturecz hegy aljához érünk, hol a kies lejtôkôn kígyódzó múút egy kristálytiszta vízzel csórgedezó patak mentében kanya- rogva visz az l .OlO méter magas Sturecz hegy csúcsára, a melynek gerincze a Liptó- és Zólyommegye közötti határvonalat alkotja, honnan Liptó, Zólyom és Túrócz megyék erdóborította hegységeire messze földre terjedó kilátás nyílik. Az Oszadától balra kanyarodó, jó karban tartott út az innét egy órányira fekvó Koritnicza vólgyébe ér, melynek nyílása kezdetén, egy teknószerú szúk vólgyben buzognak a híres koritniczai ásványos vízforrások, melyeket már a XVI. század végén ismertek. Az 1600-ik évben, midón Illésházy István, mint a likavai uradalomnak akkori birtokosa, az általa Oszada mellett tele- pített Luzsna kózségének némi szabadalmakat adott, szerzódésileg kikótótte, hogy a Iuzsnaiak kótelesek a koritniczai ásványvizet a likavai várba szállítani. 1609-ben óróklés útján Illésházy Gáspáré lett s ó bírta 1645-ig. Késóbb Thókóly Imre volt ura, de hútlenség czímén elkobozták tóle, és 1707 óta a likavai kincstári uradalomhoz tartozott. Fürdóhelylyé Koritnicza csak a jelen század elején kezdett lenni. A harminczas években épúlt itt az elsó nagyobb ház. Pár évtizeddel utóbb tóbb szép épület keletkezett a Prasiva hegy tóvében 847 méter magasságban fekvó forrástelepen, hol ma a fenyves környezte nyaralókban s vendéglókben közel 400 szoba áll készen az egyre szaporodó vendégek befogadására. A koritniczai ásványvizet elószór 1852-ben a bécsi egyetem orvosi karának vegytani intézete elemezte tudományos alapossággal. Gyógyító erejét külónósen emésztési, vérkeringési zavaroknál, ideg- és bórbajokban tapasztalják. A koritniczai fürdót 1870-ben az elsó magyar vízgyógyintézeti társaság vette át, s ma is az bírja. E most már igen látogatott fürdó Beszterczebányától 5—6 óra alatt, Rózsahegytól, a kassa-oderbergi vasút állomásától 2'/a óra alatt érhetó el. R'ózsahegy részben egy 261 méter magas szikladombon épúlt, lestói . szép fekvésú városka a Revucza vizének a Vágba ómlésénél. Német telepí- tésból alakúlt még a XIII. század második felében. Kiváltságait 1318-ban kapta. Ugyanakkor már a mostani temploma is megvolt, minthogy a plebános-választás joga is ugyanakkor adatott meg a kózségnek. Az egykori díszes Zsófia-kastélyt Báthory István nádor ózvegye, Petrovinai Pekry Lajos