Page - 392 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

392 XV. század elsó felében kezdódótt a huszita korszak alatt s befejezést Mátyás király halála után a Jagellók uralkodásának kezdetével nyert, a mikor még a magyar nemesi birtokos osztály is.tótosan írta a nevét. A megye benépesedését illetóleg érdekes adat, hogy mig a XIII. század két elsó tizedében két-három király i, 5 bányásztelep s alig két tôt kôzség volt: ugyanazon századnak a vége felé már 91 kôzséget találunk 41 magyar, 34 tôt, ôt német, ôt latin nevût és hatot szentekrôl vett névvel. Ezek kôzûl a tatárjárás után négy bányatelep újabban népesíttetett be, mint Rózsahegy, Német-Lipcse, Hibbe és Boczabánya, a melyek, valamint még Tepla, Szjelnicz és Tarnócz is az 1260-ik év után szabadalmas mezóvárosok lettek. A királyi adományozásokkal egyre szaporodtak a kôzségek. Egymás- után keletkeztek a nemesi kúriákon épített kastélyok, várak, erósségek, várlakok. Az egyházi építmények száma nóttón-nótt; a templomok belsó fôlszerelése némi lendúletet ad a kisebb múvészeteknek, a fafaragásnak, az ôtvôsségnek, a díszító múvek készítóinek ; de ezek nem a megye terúletén lakott iparosok voltak, mert itt a kézmívesség csak nagy nehezen fejlódhetett. A liptói templomok, várak, nemesi kastélyok fólszereléseit Lóese, Késmárk, Kassa, Bártfa, Eperjes iparosai eszkózólték. Altalános néprajzi tekintetben ma a megye keleti és nyugati részén szálas, esontos, magas nóvésú a nép, mely eredeti germán typus nyomait viseli az arczvonásaiban és a feje alkotásában, míg a megye kózép részében úgy a déli, mint az éjszaki oldalon zómók, vállas, erós testalkatú a lakosság. Kózségenként a férfiaknak hol hosszú, hol róvid hajviseletük van ; némely helyütt még néhány évtizeddel ezelótt a fültó mellett leeresztett hajfonatot viseltek ; ilyesmi ma már csak imitt-amott a pásztoroknál és juhászoknál látható. Ruházatuk a megye keleti részén, le egész Liptó-Szent-Miklósig fehér szúrposztóból készúlt róvid zeke (hunya) magyaros szabású piros vagy zóld zsinórral paszomántozott, alúl szúk nadrág, nyáron boeskor és széles karimájú fekete alaesony kalap; mellüket az elmaradhatatlan lajbi, báránybórból készúlt újjatlan mellényfódi; télen ünneplóben magas szárú saru, hétkóznapon ugyan- csak fehér szúrposztóból készúlt botos van a lábukon; szúr helyett róvid fehér báránybór kódmón a felsó kabátjuk. A megye kózép részén ugyanilyen az óltózet, de a felsó ruházat barna vórhenyes posztóból, a megye nyugati részén pedig fekete abaposztóból készúl. Egészen külónbózó ettól Borove, Hutti, Novoty és Svinyarka lengyel származású telepeseinek óltózete, a kik igen keskeny karimájú kalapot viselnek egy sor fehér kagylóval díszítve;