Page - 426 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

426 posztó, néha durva vászon ; derékban szíjjal kôtik meg, a mely a nadrág korczába (prievlak) van behúzva, s így csak a réz csattja látszik ki elól, hol a nadrágnak egy kôzépsô vagy két oldalsó nyílása van. Ez esetben a két nyílás kôzét az ellenzó takarja be. A nyílástól vagy az ellenzótól két oldalt zsinórozás (vitézkôtés) fut le a czombra; Árvamegyében alúl oldalt a láb- száron is van zsinórozás. Derekukon a nadrág korcza fôlôtt tüszót (opasok) viselnek, a mely két rétegú kemény bórból készûl. A tüszót elúl csattos (pracka) szíjjacskákkal kapcsolják ôssze. A déli megyékben a tûszô keskeny, az éjszakiakban két- három tenyérnyi széles és gazdagon van rézcsattokkal s fényes pitykékkel díszítve. A tüszó zseb, tárcza, sót tarisznya is egyszersmind; a tôt ember abban hordja minden értékes apróságát, pénzét, dobányát, pipáját, stb. Mellüket egy újjatlan kabátocska, a pruszlik fodi (bruslak, drieénik, brucel,, prusnik, vesta, nápornlkj, melynek elôoldalai Pozsony- és Nyitra- megyében selyembôl, másutt posztóból vannait készítve. Trencsén- és Árva- megyében szépen ki is van varrva s gombokkal kiczifrázva. Hideg idóben bundabórból készúlt, szintén újjatlan kozsókot (koznsok, kamizol) ôltenek fol. A pruszlikxà mind a férfiak, mind az asszonyok zsinórral kivarrott kabátot ôltenek, a mely nem mindenütt egyforma szabású s nem is egyféle anyagból készûl. Epen ezért vidékenként kiilônbôzô a neve is ; néhol kabafia, kabanica, masut gazajka, kacabajka, visitka, stb. Ez a felsô ruha valószinúleg újabb eredetú a tótságnál, mert nem mindenütt használják. Legkôzônségesebb felsó ruba a szt'ir (,halena, néhol huña), mely fehér daróczposztóból készúl ; néhol van más színú is. Hosszasága vidékenként változik; néhol csak derékig, néhol térdig ér. Ezt is zsinórozott díszítések ékesítik elól, hátúl gyakran a szúr nagyobb része díszített. A gazdagon kiczifrázott szúróket leginkább Árva- és Trencsénmegyében hordják. A halena helyett, vagy néha a halenára egy más, zsák szabású, hosszú és széles szúrt (sirica) ôltenek, melynek hátúl mélyen lelógó s négyszógletú nagy gallérja van (tréfás neve : darmovis, magyarúl lebernyeg). Az éjszaki hideg éghajlatú megyékben a kódmónt, bekecset (kozuch) télen-nyáron viselik. A kôdmônt külonféle állatbórrel, néha vidraprémmel szegélyezik. A szúcsók a kôdmônt nagyon szépen tudják színes pamuttal himezni s bórvirágokkal, rézpikkelyekkel és karikákkal kiczifrázni. A férfiak egészen a legújabb idókig vállra vetett mentéket (mentieky) is viseltek ; néhol asszonyok is viselték e mentét, de fôloltve. Ezek a menték a magyar mentéhez hasonlók voltak; ma legfólebb ünnepélyes alkalmakkor