Page - 442 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Volume 18

442 Tûrôcz-Szent-Mârtonban jelentek meg „Bâsne" czim alatt) és Kubdnyi Lajos (1830—1869). Az elbeszélések terén kituntek : Kalinèdk Jânos (1822 —1871), kinek ôsszes munkâi megjelentek Tûrôcz-Szent-Mârtonban 1871 — 1889-ben 8 kôtetben „Povesti" czim alatt, és Pauliny-Tôth Vilmos (1826 —1877), a ki „Besiedky" czim alatt négy kôtet elbeszélést adott ki (Szakolcza 1867 —1870). Az élôk kôzûl : Bachdt Daniel mâr cmlitett „Nevâdze" czimû gyûjteményének II. és III. kôtete elbeszéléseket tartalmaz. Vansa Teréz „Sirota Podhradskych" czimû regénye, mely Rôzsahegyen 1889-ben jelent meg, âltalânos tetszést aratott. Hurban-Vajansky Szvetozâr, mint versirô és mint elbeszélésirô egyarânt kitunik az élô tôt koltôk kôzôtt. „Besedy a Dumy" (Tûrôcz-Szent-Mârton 1883—1884) czimû elbeszélô mûvei nagy figyelmet keltettek a kulfoldi szlâv irodalomtôrténészeknél, és „Suchâ ratolesf" (A szaraz hajtâs) czimû regényét tôbb szlâv nyelvre leforditottâk. Bencûr-Kukucin Mâtyâs orvos (szûl. 1860-ban) érdekes képeket rajzolt a tôt népéletbôl. A drdmai kolttszetben tôbben prôbâlkoztak, de csekély sikerrel. Chalvpka Jânos kezdetben magyar nyelven irt s a „Starus pliesnivec" czimû bohôzat tulajdonkép magyar „Vén szerelmes"-ének tôt forditâsa. Mûvei „Dramatické spisy" czim alatt Turôcz-Szent-Mârtonban 1871 — 1874-ben ôt kôtetben jelentek meg. Dramai mûveket irtak még: Paldrik Jânos (1822—1870), Zdborsky Jônâs, Hostinsky Péter, Podhradsky Jôzsef. A tudomanyos tôt irodalom szegény. Csak a tôt nyelvészetnek és irodalomtôrténetnek, a tôt mythologiânak s a tôt târgyû tôrténetirâsnak vannak és voltak szâmosabb mûvelôi. A nyelvészekrôl mâr fôntebb szô- lottunk. Az irodalomtôrténet terén kitûntek : dr. Hurban Miloszlâv és Vlcek Jaroszlâv. Ez utôbbi a tôt irodalomtôrténetrôl „Dejiny slovenskej literatûry" czim alatt adott ki egy terjedelmes kézikônyvet (Tûrôcz-Szent- Mârton 1890). A tôrténetirôk kôzûl legtôbbet irt Sasinek Viktor herencz (szuletett 1830-ban), kinek munkâiban azonban a kritika sok kifogâsolni valôt talâl; „Slovensky Letopis" czim alatt szerkesztett és kiadott folyô- iratâban sok tôrténeti, helyrajzi, régészeti és néprajzi adat van ôsszegyûjtve (Szakolcza 1876 —1882). Mithologiai dolgozatokat irtak: Pauliny-Tôtk Vilmos („Slovenské bâjeslovie" Tûrôcz-Szent-Mârton 1876), Dobsinsky Pâl („Uvahy o slovenskych Povestiach" „Elmélkedések a tôt népmesékrôl" Tûrôcz-Szent-Mârton 1871) és Kellner-Hostinsky Péter. E dolgozatok