Page - 10 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

10 ugyan részben új és épen nem stílszerű alkotások, de azért mégis a nagy többségben lévő ódon és tisztes épületek csodálatos hatása az uralkodó, a mely egy egészen más világba ragad bennünket. Épen most üti a delet. Az imént még félig üres tér egyszerre megnépesűl, az emberek leveszik a kalapjukat és imádkozni kezdenek. Az „Úrangyala" ájtatos harangszava kondúl meg az egész városban. Azután pedig a Boldogasszony templomának tornyáról sajátságos, messzire elhallatszó és mégis szelíd dallam hangzik le. Krakóban a nem egy délnémet és éjszak-olaszországi város lakóit gyönyör- ködtető harangjáték helyett a nappal és éjjel minden óráját a Mária-templom tornyának kürtösei jelzik egy régi dallammal, a melyet a négy égtáj felé fordúlva négyszer ismételnek. Májusban, mint a Boldogságos Szűznek szen- telt hónapban, ezenkívül a torony kürtösei korán reggel, mindjárt napfölkelte után néhány áhítatos dallammal ébresztik a még alvó város lakóit. A Mária-templom két magas, idő haladtával megbarnúlt téglatorony- nyal néz a Ring-térre. A baloldali karcsúbb és magasabb s eredeti, könnyed tetőzetben végződik. Középső csúcsát nyolez kis tornyocska veszi körűi. Onnan hangzanak le óránként az imént említett kürtszózatok. A másik torony jóval alacsonyabb és bárok stílű födele van. A monda azt tartjae tornyokról, hogy két testvér építtette azokat. Az egyik csaß azon volt, hogy a maga tornyát mentül magasbra emelje, míg a másik széles, vaskos gyámfalakra építette a magáét. Mikor aztán az ifjabbik látta, hogy magasabbra már nem emelheti a maga tornyát, mert több terhet már nem bír el az alapépítmény, kétségbeesett fájdalmában eszét vesztve, agyonszúrta a bátyját. E miatt maradt a másik torony csonka. A kés, a melylyel a testvérgyilkosságot elkövette, ott függ a posztó-árúcsarnok kapualjában. A Mária-templom első, 1226-ban megkezdett faépítményéből semmi sem maradt fönn. A mai sokkal későbbi időre vall s leginkább a XIV. század második felének az építészeti jellegét viseli. Csúcsíves téglaépület, a melyen azonban számos, kőből faragott részlet és megkezdett, de be nem fejezett gyámpillérek és gyámívek nyomai láthatók. A Mária-egyház Krakó legszebb és legrégibb temploma. A város hajdani gazdag polgárságának a történetével áll szoros kapcsolatban, mint egész nemzedékek hitbuzgalmának emlékjele. Az országnak a XIII. században a tatárok berohanásakor történt elpusz- títása után Szemérmes (Pudicus) Boleszláv, Krakó és Sandomir fejedelme, német telepeseknek szabadalmat adott, hogy a magdeburgi városi jog szerint szervezkedjenek. így a város felében németté lett s a Mária-templom volt