Page - 31 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

31 épülő várost látja benne, holott a figyelmesebb vizsgáló szemét nem kerüli cl annak egészen napjainkig megőrzött előkelő történelmi jellege. A régi Lemberg, az igaz, kicsiny, és ódon épületei közt a történelmi vagy művészeti szempontból nevezetesebbek vajmi csekély számúak. .Egész a XVII. század végéig megerősített város és úgy bevehetetlen voltánál, mint polgárai vitézségénél fogva messze földön híres lévén — ornamentimi Regni, munimentum primarium Russiae — osztozott a várfalakkal övezett városok- sorsában. Szabad fejlődését és teijeszkedését meggátolták a várost vasgyűrű- ként körűizáró bástyák. Pedig már a régi Lengyelországnak is egyik nagy- Lemberg (Leopolis) 1618 táján. fontosságú kereskedelmi és árúlerakó középpontja, a keleti kereskedés egyik legnevezetesb útközi állomása volt; de egyúttal sokat zaklatott erősség és fontos végvár a tatár berohanások torkolatában, „civitas finitima Regni, insolentiis hominum obnoxia", a mint III. Zsigmond király helyesen nevezi. S mint ilyen ugyan már a régi Lemberg is egyike volt a királyság leg- gazdagabb városainak, de habár nagy vagyont gyűjthetett, polgárai mégsem voltak abban a helyzetben, mint a német vagy olasz kereskedő városok, a melyeknek polgárai vagyonosságuknak emlékszerű jeles épületek emelésében is adhatták tanúságát. Polgárai nemcsak kereskedők, hanem egyszersmind katonák is valának, sőt néhanapján bizony még inkább emezek, mint kalmárok, s ez a körülmény magyarázza meg a gyakori ostromzárak és még számosabb