Page - 113 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

113 mikor a diluviális korszaknak legnagyobb és legnevezetesebb állatai, mint a mammut, a barlangi medve s egyebek Európában már kivesztek vagy éjszak felé vándoroltak és egyéb vadak mellett csupán a rénszarvas volt a vadásznak gyakori zsákmánya az akkori buja erdőkben. Az özönvízi korszak embere ezekre a vidékekre legvalóbbszinűleg Morva- ország közepéről vándorolt be, a hol számosabb és sokkal régibb, a jég- korszakig visszaérő, a mammuttal egykorú településeire találtak. Mikor az éjszakról egészen ezen tájakig terjedt jégtömegeknek eloszlása után Krakó vidékén már jóval melegebbé lett az éghajlat: akkor jött ide az ember a mai Morvaországból, megtelepült a Krakótól éjszakra levő barlangokban, honnan odább is elkalandozott és főképen a vadászat zsákmányaiból élt. Földmívelést és állattenyésztést ez az ember még nem ismert. Nem találnak a Krakó melletti barlangok diluviális rétegében edénycserepeket sem. Ebből azt következtethetjük, hogy ezeknek a barlangoknak palaeolith-kori embere, Európa más vidékein élt kortársaihoz hasonlóan, még nem ismerte a fazekas mesterséget. Tevékenységének eddig fölfedezett nyomaiból ítélve, a galicziai barlangoknak palaeolith-kori lakója igen sokban hasonló vaia Európa más tájékain élt kortársaihoz. Azt azonban, hogy élettani és boncztani alkotására, nevezetesen koponyája alkatára nézve is egyenlő fajú és kiválóságú volt-e más vidékekről való kortársaival, ma még nem lehet eldönteni, mert mostanig talált maradványai sokkal gyérebbek és sokkal kevésbbé hitelesek, hogysem azokból alapos tudományos következtetéseket lehetne vonni. Újabb k'òkorszak, vagy neolith-kor szak. Az özönvízi korszaknak lassú átalakúlásai, kapcsolatban az egyre melegebbé vált éghajlattal, meg az állat- és növényvilág változásaival, Európában hosszabb idő alatt, fokról-fokra mentek végre, míg aztán azok a mérsékelt földövet jellemző fiziografikai állapotok létesültek, melyekben mostan is élünk. A földtan ezt az időszakot alluviális korszaknak nevezi. A természetben bekövetkezett változásokhoz képest fokozatosan az ember létének föltételei s így életmódja is megváltoztak Galicziában. Az emberiség az úgy nevezett palaeolith korszakból átlépett a kőkor második felét alkotó úgy nevezett neolith korszakba. Krakó környékén még az újabb kőkorszak embere is hosszabb időn át nagyobbára barlangokban lakott. Később itt is, mint az országnak más vidé- kein, melyeken letelepülésekor barlangokat nem talált, másféle lakó helyeket is alkotott magának, úgy nevezett kőszerszám-műhelyeket gunyhókkal, vagy putrikkal, továbbá czölöpépítményeket és földvárakat. Ebben a korszakban G. 15