Page - 123 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

melyeknek egymásra borított két félgömbszerű tekealakjuk van. Ezek a bográcsok két fogantyún függnek, melyek az edényeknek felső, szalaggal díszített szegélyére két oldalt szögecsekkel oda erősített kettős keresztalakú fülekbe vannak akasztva. Ezen bográcsok egyikének oldalát trébelt mű díszíti : a keresztalakú fülek közt az edény körűi félig kidomborodott két gyöngysor húzódik és mintegy szegélyzetét alkotja az alatta ábrázolt váltakozó nap- korongoknak és párosával arányosan szemközt állított hattyúnyakaknak. Két, ezekhez hasonló, nagyon megsérült edényt a szomszédos Jezierzany községben is találtak, továbbá egy ilyen edénynek töredékét a Tarnobrzeg melletti Gorzycében is ; a Lemberg melletti Podsakiban pedig bronz bádogból készült megrongált edényt, a melynek kis, bordázott, hengerszerű csöbör alakja van (ú. n. cista). A Rohatyn melletti Rudában talált raktári leletben is volt egy trébelt díszítményű, bronzpléhből való füles edény. Hasonlónak a töredékeire akadtak Zabokrukiban. Ezen edények közül némelyek, pl. a Kunysowcében talált bronz situlák, a hosszú használat folytán láthatólag elvástak, s ezért bádogdarabokkal foldozták meg, a melyeket szögezéssel erősítettek rájuk ; mert a forrasztás mesterségét ekkor még nem ismerték. A bronz- és hallstatti korszakon át Galicziában, mint Európa más országaiban is, a halottégetés és a hamvaknak urnákban való eltemetése volt szokásos, mely urnák alakját a mellékelt ábra (121. lapon) mutatja. Leginkább az úgy nevezett bütykös urnák fajtájához tartoznak. Ezen korszak urna- temetőinek legnagyobb része a San és Visztula torkolatánál, Tarnobrzeg és Nisko kerületben maradt fönn. Csontváz-sírok ebben a korban a ritka kivételek közé tartoznak. A Sacz környéki hamvasztott urna-sírok, különösen a swidniki urna- temető viszonylagosan legdúsabb bronz ékszerekben, így nyak- és karpereczek- ben, dísztűkben, a melyek mind vonalszerű bevágásokkal és tekercsalakúlag hajlított koronggal vannak díszítve. Ezenkívül két fajtájú fibulát, vagyis ruhakapcsot (ruhatűt) találunk itten: az egyik S forma kettős tekercs, a másik ív alakú, melyen olykor üveggyöngyök, vagy csüngők sorakoztak. A bronz tárgyaknak, késeknek s egyéb ott talált vas készítményeknek fentebb említett fajtáiból, továbbá a keleti kereskedés útján az Adriai tengeren át ezekre a tájékokra tarka, vagy aranyos üveggel díszített ékszerekről következtetve, a swidniki urna-temetőt a hallstatti korszakba kell soroznunk. A mi a bronzkori csontváz-sírokat illeti, egy ilyet Kwaczalában találtak. Olyan fajta bronz és vas ékességek voltak benne, mint a hozzá közel fekvő 16*