Page - 129 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

129 nokban, névszerint a Jekaterinoslaw melletti Luhowajában és a Krasnokutsk melletti Tolstaja Mogilában, a melyeket orosz régészek a Kr. előtti III. század- ból származóknak tartanak, lócsontvázakon aranyos vagy ezüstös díszítésű rézlapokat találtak, melyeken nagyon hasonló, esetlenül rajzolt képzeleti állatábrázolások vannak. A lényeges különbség ezek és a michalkówi arany- kincs állatalakjai között abból áll, hogy emezeknél a lapok külső fele az említett rozettákkal és gombokkal van megrakva, balfelén pedig tű van, a kurgánok tárgyain ellenben ilyen rozetták nincsenek, s ezek a lószerszámra egy balfelükön látható füllel voltak megerősítve. Az elmondottakból azt tehetjük föl, hogy a michalkówi aranykincs első csoportjának emlékei aránylag idősebbek és alkalmasint Galiczián kivűl a Duna vidékén készülhettek (a hol hasonló készítményeket találtak) a La Tène- kori izlés pannon árnyalata szerint, és onnan talán a bastarnok kelta népe útján kerülhettek Galicziába. Az emlékek másik, vagyis az állati ábrázolatú fibula-lapok csoportja és talán az a csészeformájú stiltelen edény is aránylag később s már a galicziai Dnieszter-vidéken készülhetett a bastarnokkal keleten tőszomszédos szkitha-szarmata népekkel való érintkezés után. Ezeknek az állati fibuláknak lapos alakjából, nagyságukból, páros összeállításukból és a szkitha-szarmata kurgánokkal való hasonlatosságukból azt következtet- hetjük, hogy. lószerszám ékesítésére használhatták. Láthatjuk tehát, hogy a michalkówi aranyleletben férfi és női öltözethez, úgyszintén lószerszámhoz való tárgyak is vannak. Római kor . Mióta a keresztény kor kezdetén a rómaiak Pannoniát meghódították, a római világbirodalom határai és művelődése mindinkább közeledtek a Kárpátokhoz, míg végre a Kr. u. 106. évben Dáciának Traján császár által való végleges meghódítása és azon tartomány kikerekítése után, mely a mai Erdélyt, Romániát, Bukovinát, meg Galicziának a Pruthig és a Zbrucznak a Dnieszterbe ömléseig terjedő részét foglalta magába, a római birodalom határa részben a Kárpátokon túlra is átteijedt. A római műve- lődés ekként a mai Galiczia területével szomszédsági érintkezésben lehetett Aurelianus császár koráig, a ki belefáradván a gétákkal, dákokkal és más, keletről és éjszakkeletről berontó népekkel való hosszú harczokba, Kr. u. 274-ben Dáciából kivonúlt és az állam határát ismét a Dunáig vonta össze. A rómaiak dáciai uralmuk idején (a Kr. utáni II. és III. században), a fönmaradt emlékek szerint meglehetős élénken közlekedhettek a Kárpátokon túli vidékekkel, különösen a Dnieszternek és Pruthnak tőszomszédos vidékével. G. 17