Page - 160 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

160 Vörös Ruténországnak. Nem azért osztozott a névben, mintha a föld s a nép a Rurikok többi országaival azonossá lett volna. Óriási birodalmukban szláv és nem szláv, leginkább finn népek egyesültek, melyek idővel szintén elszlávosíttattak ; mindazáltal egész valójuk különbözött eredetileg is szláv honfitársaikétól. A tudomány erre nézve még nem mondta ki döntő végszavát, de e különbség legcsalhatatlanabb jele a mélyen meggyökerezett nép-öntudat, mert a rutén paraszt semmi áron sem tűrné, hogy azonosnak vegyék a „moszkalMal (moszkovitával). De a hitvallás, az írás és harmadfél századon át a történet is a közösségnek olyan kötelékét fűzte külsőleg mind ezen népek köré, hogy a legtöbb európai nyelv nem is ismeri az említett különbségeket. A Rurikoviczok egykori birodalmának országait általában Oroszországnak szokás nevezni s legfölebb Nagy- és Kis-Oroszországot különböztetünk meg, pedig az „ Oroszországu szó ma egy határozott államot jelent, s e névnek régi állapotokra való átvitele fogalomzavart okozhat. Ujabban a népet magát „ ruténu szóval szokás ugyan nevezni, de ezen rutének földjét ma is Orosz- országnak, Kis-, Vörös-, Fehér-Oroszországnak mondják s ezzel az össze- cserélésnek még mindig ajtót-kaput tárnak. Hogy ez mi rajtunk meg ne essék, az alábbiakban a rutének földjét a szláv „rus"-nak megfelelően Ruténiának fogjuk nevezni. Az ország első uralkodó családjának, a fiostis/ávoknak alapítói Rostislávnak, Nagy Vladimir unokájának három fia: Rurik, Wolodár és Wasylko voltak. Ruténia akkor részfejedelemségekre oszlott a kievi nagy- fejedelem fő uralma alatt. A szerencsétlen senioratus örökösödés, mely itt a részfejedelemségekre is kiterjesztetett, számtalan testvérháborút okozott, melyek századokon át folytak, mi közben a szomszéd nomád népek, kivált a kunok betörései mérhetetlen ínségbe sodorták az országot. A Rostislávok is elvesztették atyáik örökét és sokáig küzdöttek új országért, míg a czerveni földet 1087-ben hihetőleg Lengyelországtól el nem hódították. Ez ország első uralkodó fejedelme Rostislavicz Rurik , fővárosa a Szan partján fekvő PrzemyÜ volt. De Rurik csakhamar meghalt (1092) s testvérei megosztoztak az uralkodáson; Wotodár Przemyslt, Wasylko Trembovlát kapta. De még erős küzdelmeket kellett az ország birtokáért folytatniok s e harczokat súlyos bűntettek kisérték. Rurik és Wasylko orvúl megölették ellenségöket, a vladimiri Jaropelket ; a megöltnek testvére, Szwatopelk nagy- fejedelem Igorevicz Dáviddal kiszúratta a szemét Wasylkónak ; mire a nagy- fejedelem megtámadta a Rostislávok országát s Kálmán magyar királyt hívta