Page - 171 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

171 melyet a tatárok épen úgy sarczoltak, mint az ellenséges földet. Egy ilyen, Lengyelországba tett betörés (1285) után Lev megszámláltatta veszteségét, s kitűnt, hogy barátai 12.500emberét vagy agyonverték vagy rabszíjra fűzték. Ladomérban, e testvérországban akkor nagybátyja, Vasilkovicz Vladimir uralkodott, ki gyógyíthatatlan betegségben szenvedett és szertelenül szomorú, Szent Szaniszló szent ferenezrendi templomának román kapuja Halicsban. de istenes, jótékony, a túlvilág, a tudomány és művészet fölötti szemlélő- déseknek szentelt életet folytatott. Ebben az eszményi javakkal foglalkozó udvarban élt a többször idézett krónikás, az úgy nevezett volhyniai-halicsi krónika szerzője, Vladimir fejedelem barátja és tisztelője s a bojárság ellen- sége; fölvilágosodott, emberséges ember és finom műismerő, kinek könyve a politikai, társadalmi és művészettörténeti hírek valóságos kincsbányája. 22*