Page - 181 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1
Image of the Page - 181 -
Text of the Page - 181 -
181
alkottak egységes egészet. Magában Litvániában nagy különbség forgott
fönn a rutén és a tulajdonképeni litván tartományok közt. Amazokat a sok
évi háború és a tatár iga elkorcsosította és elgyöngíté ugyan, de volt saját,
Byzanczból kölcsönzött polgárosodásuk és irodalmi nyelvök, mely még a litván
nagyfejedelem wilnai udvarába és kanczelláriájába is bejutott. A tulajdon-
képeni litvánok ellenben még pogányok voltak s így országukat a középkori
nemzetközi jog el nem ismerte. A keleti-tengeri tartományok német kereszte-
seinek tehát e jog fogalmai szerint teljes szabadságukban állt, hogy a keresz-
ténység terjesztése végett Litvánia ellen irtó háborút folytassanak. Jagetto a
politikai bölcseség parancsát teljesíté tehát, midőn László néven megkeresz-
teltette magát s mindjárt koronázása után Litvániába ment, hogy népét is
rábírja a keresztség fölvételére. A lengyel papság volt hivatva a térítés
e művét végrehajtani. Két új püspökség alapíttatott, Wilnában és Trokiban,
s a gneseni lengyel érseknek rendeltetett alá. Ezzel a nyugati polgárosodás
a tulajdonképeni Litvániában is erős gyökeret vert.
De a lengyel hatás Litvániában nem érvényesülhetett olyan gyorsan és
általánosan, hogy Litvániának rögtöni bekebelezését lehetővé tegye. Előbb
a pogány litvánokat valóban át kellett hatnia a kereszténység szellemének,
a litván-rutén birodalom egész közigazgatási és társadalmi szervezetének
legalább közelednie kellett a lengyelhez. Lengyelország politikai intézményei-
nek e terűletekre való áttelepítését azzal kezdé meg László-Jagetto, hogy
a litván tartományokban a lengyel vajdaságok és várnagyságok intézményét
meghonosította. De a társadalmi szervezet átültetését még nagy akadályok
gátolták. A lengyel nép társadalmi tagoltsága a személyes szabadságnak
történelmileg fejlődött elvén épült föl. A nemes ember tulajdonosa volt többé-
kevésbbé terjedelmes földbirtokának, a paraszt személyére nézve szabad volt
s telkeért bért (census) fizetett, az egyház, a főurak a maguk javain, a kivétel
nélkül német városok, sőt a vidéki községek is csaknem teljes önkormányzat-
nak örvendtek. Egészen máskép állt a dolog Litvániában és a hozzá tartozó
terűleteken. A litván birodalom társadalmi szervezete a függés elvén alapúit,
mely az alsóbb rétegekben a teljes rabszolgaságig fokozódott. Az uralkodó az
összes földbirtok ura volt, melyet függő birtokúl egyes főuraknak engedett át,
kik azt ugyanily módon osztották szét a társadalmilag alantabb állók között.
A lengyel birodalom két politikai támasza, a vagyonos papság és a közép-
birtokos vidéki nemesség Litvániában teljesen hiányzott s önkormányzattal
ellátott város sem volt. Olyan két állam közt, melynek társadalmi tagoltsága
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (1), Volume 19/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Galiczia (1)
- Volume
- 19/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1898
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 472
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch