Page - 204 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

204 Tovább azonban a belső reformok nem terjedtek. A követek azon törekvése, hogy az egyes vajdaságokban és kerületekben végrehajtó hatalmat alkossanak, megtört a senatus ellenállásán s azon csekély érdeklődésen, melyet a király a kérdés iránt tanúsított. A fönnálló jog kodifikálása s az igazság- szolgáltatás reformja nem jött létre; az egész birodalom a legteljesebb rendet- lenségben volt, mert a pörök a végtelenségig elhúzódtak, s a bíróságtól nagy sokára nyert Ítéletet az erősebb ellenében csak ritkán lehetett végrehajtani. Ellenben a nemesség Zsigmond Ágosttal való időleges szövetségét annál alaposabban ki tudta gazdasági osztályérdekei javára aknázni. Mióta a parasztok jobbágyságra jutottak, a nemesség gazdasági téren még csak egy versenytársat látott, kit ellenségének tartott, a városokat, melyek a XIII. század óta szakadatlan fejlődésben voltak. Egészen Zsigmond király koráig, mikor virágzásuk tetőpontra ért, megtartották német jellemöket s csak a XVI. században kezdődött ellengyelesedésök a virúlásnak indúló lengyel humanista irodalom hatása alatt. A czéhekké szervezett ipar erős fejlődésnek örvendett s az ország minden szükségletét kielégíté; a műiparban a városok a nyugat-európaiakkal versenyeztek; a nyugat és kelet egész közbenső keres- kedelme az ő kezökben volt s egyes patrícius családok, melyek élénk forgalmat tartottak fönn a külfölddel, dúsgazdagságot merítettek belőle. A lengyel néppel ellenben a német polgárság e városokban idegenül állt szemben. A XV. század végén fejlődő lengyel parlamentarismust a városok magukra és önkormányzatukra nézve veszélyesnek tartották, s noha a király többször fölszólította őket, hogy küldjék el követeiket a birodalmi gyűlésre, Krakó kivételével távol maradtak onnan. A patrícius családok műveltségök és gazdagságuk mellett sem találtak tehát a polgárságon belől tért politikai becsvágyuk kielégítésére; jobbnak látták vidéki jószágokat vásárolni, a nemes- ség sorába lépni s nemesi méltóságokra és tisztségekre szert tenni. Ezzel a városok legjobb védelmezőiktől fosztattak meg s elgyöngültek. Gazdagságuk a nemesség irigységét is fölébreszté, mely azok különféle kereskedelmi és ipari kiváltságai által kizsákmányoltnak hitte magát. E kiváltságok eltörlése régtől fogva egyik kívánsága volt az országgyűlésnek, melynek Zsigmond Ágost alatt sikerűit is czélt érnie, sőt a czélon túl is lőnie. Mivel a nemesség a nyers termékek eladásánál minden adótól és vámtól teljes mentességet követelt magának, megakadályozta a polgárságot az ipartermékek árának szabad meghatározásában, s 1564-ben kimondotta, hogy a termékeket csak a vajda által évenként megállapítandó árszabás szerint szabad elárusítani.