Page - 206 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

206 Ellenben külföldi kereskedők teljes szabadságot nyertek a behozatal és keres- kedés terén, minek következtében az idegenek kezdték elárasztani árúikkal az országot. A hazai polgároknak még azt is megtiltották, hogy külföldre útazhassanak s külföldi árúk eladásával foglalkozhassanak. A nemesség nem sejté, hogy midőn az egy oldalú gazdasági politikával tönkre teszi a városokat, nyers termékei legnagyobb fogyasztóit elveszti s gazdaságilag elgyöngíti az egész országot. A politikai zavarok, melyek 1572-ben Zsigmond Ágost halálával kitörtek, teljesen elfoglalták a nemességet. Az utolsó Jagetto alatt a király- választás reformjára tett minden kísérlet meghiúsúlván, most hazai uralkodó család híján nemcsak valóságos választást kellett eszközölni, hanem a választás módját és alakját is végérvényesen meg kellett állapítani. E czélra külön országgyűlést, az úgy nevezett convocationalis országgyűlést hívták össze. Heves viták után sikerűit a gneseni érseknek, mint a birodalom prímásának, megtartania az interrex állást az interregnum idejére ; a külső rend föntartá- sára külön törvényszékeket (sady kapturowe) alakítottak. Megállapíttatott, hogy a királyválasztásban ne csupán az országgyűlés, ne is csak a meg- bővített országgyűlés, mint sokfelől ajánlották, hanem az egész nemesség vegyen részt a választó viezòn , szabad ég alatt. De csakhamar kitűnt, hogy olyan nagy számú gyülekezetben, mely csaknem 100.000 emberből állt, politikailag gondolkodó és hazafias elemek teljes tehetetlenségre kárhoztatvák, s hogy a választás mezeje egyes olygarchák harczmezejévé alakúi át. Idegen hatalmak sem mulasztották el ezt a zűrzavart még inkább fölkavarni. Különféle jelöltségek merültek föl. A legtöbb híve volt Ernő főherczeg- nek, Miksa császár és magyar király fiának, és Valois Henriknek, a franczia király öcscsének. A főherczeg köré sorakoztak azok a katholikus és főúri elemek, melyek a Habsburgok segélyével a lengyel katholicismust védeni s a lengyel közszervezet arisztokrata elemeinek szilárdabb tagolatot szerezni óhajtottak. De a választók többsége a Habsburg-jelölttől Lengyelország önállóságának csorbúlását féltette. Montluc franczia követnek sikerűit is a tömegeket a maga jelöltjének megnyerni, s így végűi Valois Henriket kiáltották ki Lengyelország királyának. Külön választási föltételeket szabtak elé, s azok a teljes vallásszabadság elismerésén kivűl számos olyan czikket tartalmaztak, melyek a királyt az egész végrehajtó hatalomtól megfosztották és csupán kegyelmek, tisztségek és starostaságok adományozására korlátolták. Végűi a pacta-k még arra is kötelezték a királyt, hogy az országot azon