Page - 224 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

224 a legnagyobb zűrzavarba dönté az országot s megadta Oroszországnak és Poroszországnak az alkalmat Lengyelország első Jölosztására. Mikor a két hatalom megegyezett a tervre nézve, Mária Terézia királynő is hozzájok csalakozott. így létesült 1772-ben Lengyelország első fölosztása, mely szerint Oroszország Litvániának rutén tartományait, Poroszország Danczig és Thorn kivételével Nyugat-Poroszországot és Nagy-Lengyelország egy részét, végűi Ausztria Kis-Lengyelország déli kerületeit kapta. A lengyel birodalom marad- ványa új kormány formát nyert (1775) s a kormányhatalom egy állandó tanácsra ruháztatott, melyben a király vitte az elnökséget. Galiczia története 1772 óta . Annak a területnek, melyet Ausztria Lengyelország első fölosztásakor a Kárpátok éjszaki aljában megszállott, éjszak felé nem volt természetes határa s addig Lengyelország közigazgatási fölosztásában és történelmi fejlődésében nem alkotott zárt egészet. Csak Ausztriába való kebelezése után kellett neki külön nevet adni s az egykori Halics és Ladomér fejedelemségek történeti emlékének fölclevenítésével Galiczia és Lodoméria királyságnak neveztetett el. Mint ilyen, azon többi koronaországok sorába lépett, melyekből az osztrák monarchia történelmileg alakúit. Mária Teréziának s még inkább II. Józsefnek a monarchia egységes alakúlására irányúló törekvései nem vették számba az újonnan szerzett ország sajátszerűségeit, hanem ellenkezőleg arra irányúltak, hogy intézményei a többi koronaországokéhoz alkalmaztassanak s ott is megvalósúljanak mindazok a reformok, a melyeket az egész államban terveztek. Galiczia sok évi belháború után kardcsapás nélkül került Ausztria kezébe, mely belső szervezetét is akadálytalanúl alakíthatta át. Az Ausztriában közön- ségesen dívó adók s az állandó hadsereg behozatala után az ország csakhamar a hatalom új forrása lett az osztrák államra nézve. A féktelen szabadság rendszerét a korlátlan uralom váltotta föl s a nép Bécsből kormányoztatott. Eredetileg érdekei védelmére udvari kanczelláriát kapott; de e hivatal hamar eltöröltetett s a galicziai ügyek az általános udvari hivatalokhoz utasíttattak. Az ország polgári kormányzatának élén kormányzó állt s a kormányzat tisztán bureaukratikus lett. Minthogy a közszolgálat czéljaira elég képzett belföldi elem nem volt, vagy nem keltett bizalmat, az egész tisztviselői kar, kevés kivétellel, a többi tartományokból vétetett. A hivatalos nyelv eredetileg a latin volt, de II. József a némettel pótolta, s a latin csak az igazságszolgáltatás némelv ágaiban maradt meg. Mária Terézia 1775-ben Galicziában külön rendi tartomány gyűlést tervezett ugyan azzal a jogkörrel, hogy a császári