Page - 227 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

ban, kivált Varsóban olyan hatalommá fejlődött, mely a politikai események menetére sem maradt hatás nélkül. A földmívelés szintén javult s egyre gyakoribb kísérletek tétettek a paraszt viszonyoknak új alapokon való rendezésére. De a legnagyobb lendület a közoktatásügyben s az irodalomban állt be. A jezsuita rend eltörlése után „közoktatási bizottság" alakíttatott, mely a rend roppant javainak jövedelmeit a tanítás ezéljaira fordította, az egyetemeket gyökeresen reformálta, egész sereg közép- és népiskolát teremtett s a nemzeti oktatás rendszerének fölvilágosúlt, politikailag észszerű irányt adott. Azok száma, kik Lengyelország hanyatlását mélyen fájlalták s készek voltak a haza politikai újjászületésén dolgozni, olyan tetemesre nőtt, hogy már az 1789-ki országgyűlésen vezérszerepet vittek. Politikájok Oroszország ellen irányúit, mely az első fölosztás után még nagyobb hatalomra jutott Lengyelországban. Az Orosz- és Poroszország közt támadt ellentéteket Poroszországgal való szövetkezésre használták föl, mely annyiban Ausztria ellen is irányúit, a mennyiben II. József külpolitikája szorosan az oroszhoz csatlakozott. De mikor ez az orosz-osztrák barátság megszűnt, a lengyel hazafiak II. Lipót törekvéseiben kerestek és találtak szilárd és őszinte támaszt, ki teljesen méltányolta Lengyelország megszilárdúlásának fontosságát Ausztria szempontjából. II. Lipót tudtával és biztatására született meg az 1791 május 3-ki alkotmány, melyben Lengyelország nyíltan lemondott múltjának anarchikus intézményeiről, mely korlátolta a nemesség szabadságát, politikai jogokat adott a polgári osztálynak, a parasztságot a közjog védelme alá helyezte, örökösödés elvén nyugvó monarchiát alkotott s a szász fejedelmi családnak ajánlotta föl a trónt. II. Lipót azon fáradozott, hogy Lengyelország- nak ez új alkotmányát Európában általános elismerésre juttassa s így életbe- A lembergi egyetem alapításának emlékérme. 2*