Page - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

232 I. Ferencz József császár egy adománya lehetővé tette a ruténeknek, hogy a „Narodny Dovi u nevű nemzeti intézetet alapítsák Lembergben. Rutén népies irodalom, melynek volt már az előtt is néhány képviselője, kezdett fejlődni, s a rutén nyelv a nép- és középiskolákban is figyelembe vétetett. A rutének fejlődésének legfőbb akadálya az volt, hogy a saját körükben is fölöttébb ellentétes nézetek uralkodtak nemzetiségökről és nyelvökről. Kevesen kép- viselték azt az álláspontot, hogy a rutén népies irodalomra kell támaszkodni s ez alapon a rutén nyelvet önálló nemzeti irodalmi nyelvvé kell fejleszteni. A galicziai rutén értelmiség többsége mesterségesen igyekezett az egyházi- szláv s az orosz nyelv alapján rutén irodalmi nyelvet teremteni, sőt sokan reményöket vesztették, hogy valaha külön rutén irodalmi nyelv alakúihat és fölmerült az a nézet, hogy a galicziai rutén népnyelv csak az orosz nyelv- nek egy nyelvjárása, s a rutén nép csak az orosz nép egyik ága. Az 1860-ki októberi diploma szabadabb pályát nyitott a politikai életnek Galicziában. Az alkotmányért folyó általános küzdelmekben, melyek csak 1867 végén az állami alaptörvények meghozatalával fejeztettek be, a galicziai lengyeleknél olyan politikai irány kerekedett felül, mely azon meg- győződésen alapszik, hogy Ausztria biztos védelmet nyújt vallásuknak és nemzetiségöknek, s hogy egyedül a hatalmas Ausztria nyújthatja ez oltalmat. Ezt a politikai irányt az országgal, valamint a középponti kormánynyal szemben a leghatékonyabban az újólag kormányzóvá kinevezett gróf Gotuchowski Agenor képviselte. A galicziai tartománygyűlés az 1866-ki szerencsétlen háború után a koronához intézett fölíratában kijelenté, hogy: „Felséged mellett állunk s akarunk állani!" Ez egyszerű, de szívből jövő szavak az egész országnak s parlamenti képviseleteinek politikai programm- jává lettek. A galicziai képviselők támogattak mindent, mit a monarchia belső szilárdítása és külső hatalmi állása megkívánt, egyúttal azonban az ország számára is megnyerték ama föltételeket, melyek önkormányzatához s nemzeti és gazdasági érdekei üdvös fejlődéséhez szükségesek voltak. E törekvésben leghatalmasabb támaszát az ország I. Ferencz József császár Ö Felsége személyében nyerte s az ő legfelsőbb kegyének köszönheti, hogy kívánságai rövid időn teljesültek. 1867-ben császári rendelettel az összes galicziai közép- és népiskolák vezetése az országos iskolatanácsra bízatott, melyben a kormány tisztviselőin kivűl az autonom testületek képviselői is helyet és szavazatot nyertek ; ugyanekkor egy tartományi törvény szentesíttetett, mely Galiczia összes