Page - 235 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

235 igazgatás a helytartóságra és 74 újonnan alakított járás-főnökségre ruház- tatott. Az állami közigazgatás kilépett addigi tartózkodásából s egyre nagyobb buzgalommal és költséggel igyekezett az ország gazdagságának természetes kútfőit rendezni és föltárni. E tevékenységében most már hatalmas szövet- ségre talált az önkormányzatban, melyet az ország az új alkotmányban nyert. Még az 1861-ki tartományi rendtartás szerint a tartománygyűlés országos bizottságot választott, melyhez a tartománygyűlés elé terjesztendő munkálatok előkészítése mellett sokféle ügy utasíttatott, főleg a gazdasági élet s a köz- egészségügy terén. Az országos bizottság azonban csak 1866-ban találta meg a szintén önkormányzati alapon szervezett községi és járási képviseletekben természetes kiegészítését. E testületekben különféle, addig egymástól elvá- lasztott néposztályok találkoztak a közjóért való munkálkodásban. A régi balítéletek és ellentétek lassanként eltűntek, a nép nem pusztán a hatóságtól várta immár üdvét, hanem hozzászokott az önsegélyhez és az önkormány- zathoz. Az egész ország arczúlata tetemesen megváltozott. A legnagyobb haladás a közlekedés terén állt be. A vasútaknak egész hálózata épült, mely távoli, a világforgalomtól messzire eső vidékeket vont be a forgalomba, s melyet ország-, járási és községi útak egészítettek ki. Minthogy a mezőgazdaság terményeinek ezzel új piaczok nyíltak, a föld ára is tetemesen emelkedett. A földmívelés és állattenyésztés, valamint a mező- gazdasági ipar terén szintén hatalmas haladás állott be. A gazdagság új forrásai nyíltak s első helyen a földolaj (naphta)-ipar nagy tőkebefektetéssel és a műszaki eszközök tökéletesbítésével óriási fejlődésnek indúlt. Az önkormányzat, a haladó közművelődés, meg a hatalmasúl fejlődött termelő munka a lakosság társadalmi életére nézve mélyre ható befolyást gyakoroltak. A városok népességének száma tetemesen megszaporodott. Polgárság kezd alakúlni, mely az előtt csaknem teljesen hiányzott, s mely a szellemi és anyagi élet terén fontos tényezővé válik. A paraszt népesség nemcsak a községi és járási képviselőtestületekben működik közre buzgón és értelmesen, hanem tartománygyűlési követei útján az országos törvényhozás és körigazgatás ügyeiben is élénk részt vesz. Galiczia egész lakossága tudatában van annak, hogy a nemzeti fejlődés, e békés munka és előmenetel lehetőségét és föltételeit I. Ferencz József császár Ö Felsége különös jó akaratának és kegyének s az Osztrák-Magyar Monarchia hatalmas védelmének köszöni. így Galiczia s a felséges uralkodó család, valamint a monarchia közt a ragaszkodás és hála legbensőbb kapcsai fűződnek, 30*