Page - 254 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

254 összes lengyelségben megtaláljuk. A goral, a ki kenyereért messze földre is elvándorol, zárkózottabb, ügyesebb, gyakorlatibb ; a rutének közé ékelődött mazur búskomorságra hajlandó, szelíd és lassú természetű, bizalmatlan s kevésbbé fürge és vállalkozó. Népviselet . — A galicziai viseleteknek három fő typusa van, melyek mindjárt az első tekintetre könnyen fölismerszenek és megkülönböztethetők : a krakói\ a goral (hegyvidéki) és a mazur . De mindeniknek száz meg száz változata van. Majd minden faluban látni valami különbözést a színekben, a szabásban, az egészhez tartozó részletek nagyobb vagy kisebb számában, sőt néha még egyazon ruhadarab különféle viselési módjában is. Az egyik typustól a másikhoz való átmenet szinte alig észrevehető, a mi csak szaporítja az amúgy is igen nagy változatosságot. Végűi az is előfordúl, hogy valamelyik viselet területén valami egészen elütő részlet tűnik föl, a mi a fő typusok egyikéhez sem tartozik, és jóllehet lengyel, de kisvárosi és nem falusi, avagy idegen bevándorlott gyarmatosoktól származó elem. E tekintetben kivált a mazur terület nagyon figyelemre méltó. Végűi még a szövet is, a miből a viselet készül, tetemesen hozzájárúl a változatosság növeléséhez. E dúsgazdag sokféleség azonban épen nem afféle értelmetlen zagyvalék, hanem bizonyos rendszer és szabályszerűség van benne ; legalább is világosan látható, mint fejlődött az egyik typus a másikból; s ha az ember a legföltűnőbb különbségek okait kutatja, csakhamar kiviláglik, miért van valami így és nem másképen. A hegyes vidékeken a gyapjú az uralkodó szövet, minthogy ott zordabb az éghajlat ; ellenben a melegebb sík földön, a hol a kender és len könnyeb- ben megterem, a vászonféle a gyakoribb. A rónák lakói a hosszú, ránczos ruhát kedvelik, míg a goralok a rövidebb, feszesebb viseletet. Azonban a sík földön is változók lehetnek az életkörülmények, a melyek- hez a viseletnek alkalmazkodnia kell. Erdős vidéki népviselet szükségkép a hegylakókéhoz hasonlít, és valóban érdekes e tekintetből a kárpáti goralokat a lasowiakokkal (erdővidékiek), vagy a homokos földön lakó mazurokkal egybehasonlítani. A lasowiak felöltője ugyan hosszabb, mint a goralé, de rövidebb, mint a nyilt síkságon lakóké. Télen a nagy hó, nyáron a mezei harmat, a nagy fű, sokféle bozót, lehullott galyak, kidőlt fatörzsek tennék a hosszú ruhát alkalmatlanná. Az erdővidékiek viselete tehát alig ér térdig, míg a sík földön lakóké szinte a földet söpri. A hegyvidéken szabadon kell maradnia a kéznek és lábnak, azért a hegylakó nem is ölti föl a felső ruháját,