Page - 297 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

297 volt megbetegedése vagy épen a halála előtt. Epen azért nagyon nehéz őt a közönséges élő embertől megkülönböztetni. Csakhogy rendesen pokoli tüzet lehel a szájából ; jóllehet olyanok, a kiknek már sok dolguk volt Strzygonokkal, azt mondják, hogy ez nem mindenkor történik ; abban azonban valamennyien egyetértenek, hogy egy ilyen Strzygonnak már a puszta lehelete is elég, akár tüzes, akár nem, hogy azt, a kit ér, sokszor abban a nyomban megölje. Az ilyen vampir azért minden áron arra törekszik, hogy a vele találkozónak a szájába leheljen és így őt életétől megfoszsza. E szándékkal éjjelenként meg szokta az embereket támadni, és ilyen alkalommal már nem egy paraszt- nak ugyancsak kemény tusája akadt a vampirokkal. Jobb felől azonban hiában ütlegeli az ember a vampirt; a ki le akarja győzni, annak balfelől kell rá ütnie. De azért ha legyőzte is, még se gondolja, hogy az semmit sem ártott neki, mert nagyon könnyen megeshetett, hogy épen védekezés közben lehelt a szájába, a mikor észre sem vette. Mindenképen nagyon veszedelmes dolog tehát ilyen Strzygonnal találkozni. De kikerülni is bajos, kivált ha nem árad tűz a szájából. Mert miről is lehessen rá ismerni ? Mondják ugyan, hogy kék folt van a hátán, meg, hogy a hóna alja csupasz ; de hát ki fogja őt levetkőztetni és ilyen alaposan megvizsgálni. Néha bizony valakinek a legkedvesebb embere, pl. az apja, férje, testvére is vampirrá válik. Éjjel, mikor haza jár, pokoli tűz nem jön a szájából és egészen olyan, a milyen valaha volt; segít a munkában, ellátja a marhát, fát hasogat, borsót csépel, stb. Hajnal előtt visszamegy sírjába s másnap éjjel megint visszatér; senkinek sem fúj erőszakkal a szájába, hogy megölje; már hogyne fogadná tehát az ember szívesen, és hogyne közlekednék vele! Pedig, noha senkinek sem látszik ártani, sőt még segít is a munkánál, azért a közelsége mégis nagyon veszedelmes. Már vele egy levegőt színi is halálos. A kik vele társalognak, mind halaványabbakká lesznek ; mintha a vérük lassanként kifolyna, és lesová- nyodnak. Epen azért legjobb a vampirral semmiféleképen sem barátkozni. Minthogy különféle fajtájúak vannak, különböző módokon lehet tőlük szaba- dúlni is. Hogy a sírjából soha ki ne keljen, mindenekelőtt a sírját kell meg- találni. Ennek is többféle a módja. Fonalat kell varrni a vampir ruhájára; s mikor aztán a kakas kukorékol, és a vampir a sírjába tér, csak utána kell menni a fonalszálnak, hogy a sírt megtalálja. Többször nem is kél ki aztán belőle, ha egy Jézus nevével beírt papírlapocskát tesznek a fogai közé és koporsójában arczával lefelé fektetik. Igen ám, de hátha a papírlapocska kiesik a szájából, vagy az egerek összerágják ? Ekkor megint csak kikelhetne G. 38