Page - 367 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

367 közé is eljutott. Ez a „kolendák" eredete, a melyek e szerint a keresztény művelődés termékei, nem pedig holmi ősi pogány istenség tiszteletére való visszaemlékezések. • Népies színjáték . A lengyel népnél kétféle népies színjáték fejlődött ki : a farsangi, melyről már volt szó, és a karácsonyi vagy jászol-játék. A bethle- hemes játékok, melyek véleményünk szerint mintákúl szolgáltak a farsangi játékoknak, az iskolákban és kolostorokban keletkeztek, a hol a hívőknek képes ábrázolatokban mutatták be a Megváltó születését. A kolendák régi szövegei, melyek ú. n. canticumokban (egyházi énekekben) maradtak fönn, két fő részből állanak. Az első rész azt a jelenetet adja elő, mikor az éjjeli őrködéssel megbízott egyik pásztor „roppant nagy tűzfényt" pillant meg az ég alján, a mire a pajtásait fölveri álmukból, s azok nagy ijedten fölriadva csudálatos éneklést és zeneszót hallanak. így adják tudtukra az angyalok az Üdvözítő születését, egyúttal fölszólítván őket, hogy menjenek Bethlehembe a kis Jézus üdvözlésére. Ezt ugyan nem értik, mert hisz addig semmit sem hallottak Krisztusról, azonban a legöregebbik pásztor megmagyarázza nekik e nagy eseményt, mire ők ajándékokat vive és kolendákat énekelve útra kelnek. A második rész az isteni kisded jászolánál mutatja be a pásztorokat. Legmélyebb alázattal rakják ott le ajándékaikat a Megváltó elé, miközben kolendákat énekelnek. Vannak azonban olyan szövegek is, a melyekben kolendák még nem fordúlnak elő. Ezekben a Bethlehembe zarándokló pász- torok csak arra kérik legöregebb társukat, hogy legyen „orator"-uk, vagyis szószólójuk. Bethlehemben ez a szószóló kolendák helyett csupán beszédet mond, melyet a többiek karban ismételnek. E darabok egészen népies természetűek; a cselekvő személyek nevei, ajándékaik, beszédmódjuk és viselkedésük mind tökéletesen lengyel színezetű. E játékok az iskolákból és kolostorokból a nép közé jutva, még jellemzőbbekké váltak egyes újabb alakok szerepeltetése által, minők : a Krakó-vidéki, a mazur, a goral, a litván, a rutén, a zsidó és a czigány. Szóval ez alakok közt egész Lengyelország minden népe képviselve van. Idő haladtával a darab e két említett részéhez még egy harmadik járult, a mely Heródes királyt lépteti föl; később pedig ez a rész egészen önálló darabbá is fejlődött. Heródes és a nála megjelent három napkeleti király egész sereg miniszter, katona, egy rabbinus, a Halál, az Ördög és egy boszorkány sat. fölléptére adott okot. A darab menete rendesen a következő : Heródes, különféle híresztelések miatt nyugtalankodván, ki akarja puhatolni.