Page - 400 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Volume 19/1

400 állapítják meg a hozományt (wino), mely ruhából és ágyneműből, gazdasági eszközökből s nem ritkán készpénzből és ingatlanokból is áll. Ugyanekkor egyeznek meg az iránt is, vajon a menyasszony fog-e a vőlegény, vagy ez a leány házába költözni; s ez esetben, ha a vőlegény vagyontalan, azt szokás mondani : prystáw do néji na grunt i chátu. A legszegényebb is törekszik, ha mást nem, e^y földhözragadt szegény leányt feleségül venni, hogy legalább legyen „a ki az ingét kimossa és a ruháit megfoltozza44 (szczob butő komií obipráty ta obtatáty'), és vajmi ritka eset, hogy valamely leány pártában vénül meg (dosydila sia syivoji kosy). Hirdetés után mind a két félnek fő gondja, hogy a lakodalmas népet (druzyna wesi/na) összetoborozza. A vőlegény kísérete (druzyna) a következők- ből áll : egy drűíba , vagyis első vőfély, és két piddruzby , azaz másodvőfély, a kik rendesen mind jó tánczos, ifjú legények ; továbbá két stárosta, mind a kettő tekintélyes éltesebb férfiú, kiknek egyike viseli a vőlegény (kniaz = fejedelem) házában a gazdai tisztet ; ezeken kivűl két öregebb, tisztes asszony (swáchy) és egy hvitytka nevű ifjú leány, rendesen a vőlegény húga vagy rokona, kinek neve onnan ered, hogy az esketés alatt égő gyertyát (valamikor kardhegyére tűzött szövétneket) tart a kezében. A menyasszony druzyna) a először is két leány, kiknek egyike a dnizka , másika a piddruzka, aztán egy legényember (dizvóckij drúzba vagy kozák) és a stárosta domowyj\ ki a menyasszony házában viszi a gazda szerepét. A'menyasszony neve kniahynia, vagyis fejedelemnő. A stárostákat és a kiséret többi férfi tagját bojár-okmk (lovagrendű uraknak) is hívják. A vőfélyek rendesen lóháton nyargalnak, és lovaik szépen föl vannak díszítve. A nászkisérethez tartoznak még a zené- szek is, kiknek száma a házasúlók vagyoni állapotától függ, de rendesen hárman vannak, miért is troísta muzyka a nevük, úgy mint: egy hegedűs, egy bőgős és egy dobos (reszetó), vagy czimbalmos (cymbalista). A lakodalmat rendszerint vasárnap tartják. Előtte való csütörtökön a menyasszony a maga nyoszolyóleányaival télizöldet megy szedni, estére pedig több leányt hí meg koszorúfonásra (winkoptétyny), a mely szertartásra a vőlegény is elmegy a muzsikusokkal. Miután a menyasszony szüléi meg- áldották a télizöldet, a nyoszolyóleányok és a többi hajadonok alkalmi dalok kíséretében egy-egy koszorút kötnek a menyasszony és a vőlegény számára. Ezután a vőlegény pálinkával vendégli meg az egész társaságot, majd pedig tánczra kerekednek, miközben a leányok sorban a fejükre teszik a menyasszony koszorúját. Végűi mind a két koszorút együtt egy